Csölle

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz nyugati részén, a Pozsonyt Komárommal összekötő 63-as főút mentén fekszik, Pozsony központjától 14 km-re délkeletre, Somorjától 10 km-re északnyugatra, Szenctől 23 km-re délnyugatra. Határának északi részét érinti a Komárom-Pozsony vasútvonal (megállóhely). Északról és nyugatról Pozsony Pozsonypüspöki városrésze, délről és keletről pedig Dénesd község határolja.

Közigazgatás

A Pozsonyi kerülethez és a Szenci járáshoz tartozó község. 1913-ban alakult Alsó- és Felsőcsölle kisközségek egyesítésével. 1920-ig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1938-ig, majd 1945-1960 között a Somorjai járáshoz tartozott. 1938-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták, egyben a Pozsonyi járáshoz került. 1960-1996 között a Pozsony-környéki járáshoz tartozott. Területe (8,85 km²) nem változott az elmúlt évszázad során.

Népesség

1910-ben 524, 1921-ben 592, 1930-ban 681, túlnyomórészt német nemzetiségű lakosa volt. A németek aránya 1910-ben 76,1 %, 1930-ban 72,2 % volt, a magyaroké 1921-ben 33,3 %, 1930-ban pedig 25,4 %. 1945 után a német lakosságot kitelepítették, a község lakossága kicserélődött, az eredeti lakosság helyére közép-szlovákiai szlovák telepesek érkeztek. 1991-2011 között (elsősorban 2001 után) a közeli nagyvárosból beköltözők révén népességszáma csaknem megduplázódott (85 %-os növekedés 20 év alatt). Ezzel párhuzamosan az 1991-ben még a lakosság 9,4 %-át alkotó magyar nemzetiségűek aránya 3,5 %-ra csökkent. A lakosság többsége (57,9 %) római katolikus vallású, az evangélikusoké 5,2 %, magas a felekezeten kívüliek aránya is (21,6 %).

Történelem

Alsócsöllét 1235-ben, Felsőcsöllét 1532-ben említik először. Egykori várkastélyát 1441-ben Erzsébet királyné zsoldosai építették az esztergomi érsekség birtokán. Még abban az évben ifj. Rozgonyi István foglalta el I. Ulászlónak és adományba kapta. Valószínűleg a helyére épült a falu mai kastélya. 1553-ban az esztergomi érsekségnek a falu 7 portája, Farkas Ignácnak pedig 4 portája adózott.1682-ben a falu lakosait az árvíz és a tűzvész okozta gazdasági károk miatt felmentették az adófizetés alól. Az eredetileg magyar lakosságú falvakat a 18. század elején a pestisjárvány kipusztította, ekkor érkeztek ide német telepesek Bajorországból és Württembergből. 1886-ban Alsócsölle, 1878-ban pedig Felsőcsölle égett le. 1913-ban egyesítették a két falut Csölle néven. 1920-ban Csehszlovákiához csatolták, majd 1938-45 között a Szlovák Államhoz tartozott. 1945-ben német lakosságát kitelepítették Németországba. A község 1948 és 1960 között Milan Rastislav Štefánik (1880-1919) szlovák asztronómus, katona és politikus, az önálló Csehszlovákia egyik megteremtőjének nevét viselte (Štefánikovce).

Mai jelentősége

A községben szlovák alapiskola és óvoda működik. Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1798-ban épült klasszicista stílusban. Határában két kavicsbányászat során keletkezett tó is található (Csöllei Nagy- és Kis-tó), melyek kedvelt nyári fürdőhelyek. Határában 1959-ben 10. századi köznépi temetőt tártak fel.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Alsó Csölle, unter Voltersdorf. Német falu Poson Vármegyében, földes Ura Klobusitzky Uraság, vagy az Esztergomi Érsegség, és más Urak, lakosai katolikusok, fekszik Miserd mellett, az öreg Duna folyásánál, Posontól más fél mértföldnyire. Határja két nyomásbéli, középszerű termékenységű, legelője, réttyei jók, fája szűken; de vagyonnyaikat jól eladhattyák, lakosai közzűl számosan fuharozással is táplállyák életeket, második Osztálybéli. Felső Csölle, ober Voltersdorf. Német falu az előbbinek szomszédságában, Miserdhez is közel, földes Ura az Esztergomi Érsekség, vagy Gróf Pálfy Uraság, fekszik az Ország úttyában, határjának, ’s vagyonnyainak középszerű voltához képest, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Alsó-Csölle, (Unter-Valtersdorf), német falu, a Pozsonból Somorjába vivő országútban, Pozsonhoz 1 1/2 órányira. Paraszt házai csinosok. Van 3 nemesi lakháza, s vendégfogadója, 213 kath., 25 evangelikus lak. Határja két nyomásra oszlik; szép buzát, rozsot terem; rétje nem sok; de a Duna mentiben derék kis erdővel bir. F. u. 1/2 gr. Pálffy, 1/4 Brogyányi örökösök, 1/4 N. asszonyság. Felső-Csölle, (Ober-Valtersdorf), német falu, Pozson vmgyében, mindjárt az előbbeni helység mellett, 286 kath. lak., egy kath. filial templommal, vendégfogadóval. Határja ollyan mint Alsó-Csölleé. Lakosai, kik magyarul is beszélnek, vagyonosok, jó lovat tartanak s gabonával kereskednek. F. u. az esztergomi érsek.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Alsócsölle, felsőcsallóközi kisközség, 38 házzal és 252 magyar és német, de túlnyomó számban németajkú, erősen magyarosodó lakossal, a kik vallásra nézve nagyobb részben római katholikusok. Postája Misérd, távírója és vasúti állomása Püspöki. Az idők folyamán e község nevét Csörle, Chellje és Csellye alakban találjuk említve. Német neve Unter-Waltersdorf volt. Első okleveles nyomára 1287-ben bukkanunk, a mikor Benedek fia Pál, pozsonyi kanonok, itteni részét a pozsonyi Szent Üdvezítőről nevezett egyháznak adományozza. 1295-ben egy perben szerepel, melynek következtében a pozsonyi alispán e birtokot Akali Benedek fiainak ítéli oda. 1338-ban Uzuri Döme ispán birtokaként szerepel, melyet tőle Lukács nevű nemes zálogban bírt. 1375-ben az esztergomi érsek birtoka volt. A XV. században Korner János kapott kir. adományt e községre. Utódai női ágon a Csarada és a Tomka családok voltak, mely két rész most Tomka Nándorné birtokában van. Az 1553-iki összeírás alkalmával az érsekségnek 7 és Farkas Ignácznak 4 portája adózott. 1647-ben a Karner, 1787-ben a Klobusiczky és Udvarnoky család, a mult század elején Pálffy gróf és a Brogyányi örökösök voltak a birtokosai. A községben egy régi és egy újabb úrilak van. Az újabbikat Czilchert Róbert építtette át egy régibből; ez Novotha Józsefnéé lett, de most Sprinczer János és neje Nyitray Mária tulajdona, a régiebbi pedig most özv. Tomka Nándornéé, a ki azt anyai részről örökölte. A községet 1830-ban árvíz pusztította, 1831-ben és 1872-ben a kolera tizedelte, 1886-ban pedig nagy része leégett. A községhez tartozik Szent-Péter puszta, mely azelőtt a cziszterczita rendé volt, most pedig az államé. Felsőcsölle, felsőcsallóközi kisközség, 49 házzal és 272, nagyobbára németajkú, de erősen magyarosodó római katholikus vallású lakossal. Régi érsekségi birtok, melynek lakosai még 1757-ben magyarok voltak, de azóta elnémetesedtek, úgy hogy a mult század elején már Oberwaltersdorf német neve is volt a községnek. 1682-ben lakosai vámmentességet nyertek. 1878-ban tűz pusztította el, 1831-ben pedig a kolera dúlt benne. Katholikus temploma 1798-ban épült. Postája Misérd, távírója és vasúti állomása Püspöki.