Csilizradvány

Csilizradvány a Csilizköz legnagyobb területű és legnépesebb települése. Dunaszerdahelytől 22 km-re délkeletre, Nagymegyertől 7 km-re délnyugatra fekszik. Füzespuszta (Vrbina) település tartozik hozzá. Csilizradvány teljesen egybeépült a szomszédos Balonnyal. Délről Kulcsod, délnyugatról Medve, nyugatról Balony, északról Csilizpatas, keletről pedig Nagymegyer határolja. Keleti határát a Csiliz-patak alkotja, mely egyben a történelmi Győr és Komárom megyék határa is volt. Csilizradvány 21,41 km²-es területe a Kisalföldön fekszik 110-113 méteres tengerszint feletti magasságban. Egykor mocsarak borították, melyeknek lecsapolása után a táj meghatározó elemeivé váltak a csatornák. Csilizradványt érinti a Negymegyert (7 km) a medvei Duna-híddal (6 km) összekötő 586-os út. A falut mellékutak kötik össze Csilizpatassal (6 km), Kulcsoddal (4 km) és Balonnyal (1,5 km).

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1920-ig Győr vármegye Tószigetcsilizközi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után rövid ideig (1920-1923) a Komáromi járáshoz, 1923-1949 között, majd 1960 után a Dunaszerdahelyi járáshoz, 1949-1960 között pedig a Nagymegyeri járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Dunaszerdahelyi járás). A község területe nem változott 1921 óta.

Népesség

Ma is csaknem teljesen magyar népessége enyhén növekszik a rendszerváltás óta. A korábban színmagyar településre először 1928-ban érkeztek szlovák telepesek. A lakosság mintegy ötödének nincs vagy nem megállapítható a vallása, ám a korábban nagyrészt református faluban fokozatosan változott az arány, és a rendszerváltás utáni évekre már a római katolikusok kerültek többségbe.

Történelem

Némely történetíró szerint nevét a Rád nemzetségtől nyerte, a 13. században a zobori apátság és a pozsonyi vár osztozott rajta, a Dóczyak a 15. század első felében merülnek fel Radványban. Létezett egy Haraszt nevű falu is Radvány határában, ez valószínűleg a tatárjáráskor pusztult el. A 16-17. században tért református hitre a község, ekkor már a Kamorjay, Lipcsey, Dersffy, Czobor és Perneszy családnevek tűnnek fel birtokosként, köztük Istvánffy Miklós alnádor, történetíró. A török korban sokat szenvedett az oszmán rajtaütésektől, majd előbb Rákóczi György 1644-es Habsburg-ellenes hadjáratában, utóbb a Sobieski János lengyel király vezette, Magyarországot felszabadító hadjáratban pusztult el 1683-ban. Utóbbit lengyeljárás néven őrizte meg a népi emlékezet. A 18. század végén. A türelmi rendelet nyomán a református gyülekezet megszerezte a régi román-gótikus templomot, és barokk stílusban átépítve máig használja. A kora újkorban többnyire közbirtokos nemesség lakta, a 19. században pedig jelentős mértékben az Illésházyaké, a Batthyányiaké és végül a Bethleneké volt. A napóleoni háborúkhoz kapcsolódó, 1809-es győri csata is érintette a községet, akárcsak az 1848/49-es szabadságharc küzdelmei. 1863-ban és 1907-ben nagy tűzvész pusztított, és odavesztek az itt őrzött esperességi iratok is. Az itt élők a jó minőségű földet kihasználva mezőgazdasággal foglalkoztak, híres volt a falu a kendertermesztésről és a lótenyésztésről is. A trianoni békeszerződés 1920-ban Csehszlovákiához csatolta a falut. Bethlen Aladár korábbi füzespusztai nagybirtokát a csehszlovák földreform során felosztották, 1926-ban az itteni mezőgazdasági munkások sztrájkoltak. Ezt követően, 1928-ban morva telepeseket költöztettek ide. Az I. bécsi döntés 1938. november 2-án visszaadta Magyarországnak, 1945-től pedig ismét Csehszlovákiához csatolták. A hontalanság évei alatt 24 családot telepítettek ki Magyarországra, illetve hurcoltak el csehországi kényszermunkára. Az 1965-ös gátszakadás utáni árvíz itt is óriási károkat okozott. Csilizradvány 1993-tól Szlovákia része.

Mai jelentősége

A faluban magyar alapiskola és könyvtár, továbbá egészségügyi rendelőintézet működik. A mezőgazdaság ma is nagy jelentőségű, elsősorban kukoricát, zöldséget és tejet termelnek. A falunak négy horgásztava van, ezekből kettő az 1965-ös árvíz után keletkezett, amikor az újjáépítéshez sok kavicsot bányásztak.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

RADVÁNY. Magyar falu Győr Vármegyében, földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Csilízközben, Szapnak szomszédságában, Szerdahelytől 2, Somorjától 4 mértföldnyire; térséges határja 2 nyomásbéli, búzát leginkább terem, földgye jó, mezeje, réttye, nádgya elég, erdeje nints, híres a’ kenderről, piatza Somorján.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Radvány, magyar falu, Győr vgyében, tul az öreg Dunán, a Csilizközben, 523 ref., 180 kath., 20 zsidó lakossal, kik többnyire nemesek. Ref. anyatemplom. Róna határa termékeny, de különösen szénával bővelkedik, s lakosai szép lovakat tenyésztenek. – Kender is sok terem. A szarvai urad. tartozik, Poson megyében. Ut. p. Győr.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Csilizradvány 1252-ben már villa Rodovan és Rodvan alakban fordul elő az oklevelekben. Némely történetíró szerint nevét a Rád nemzetségtől nyerte, melynek tagjai és osztályos atyafiai még a XV. század elején is urai voltak. A XV. század első felében merülnek fel a Dóczyak Radványban, de az 1544-iki összeírás Kamorjay Tamást és Lipchey Gáspárt, a 11 évvel később történt újabb összeírás pedig a Lipcsey és a Dersffy családokat említi birtokosaiként. 1580 körül Istvánffy Miklós alnádor, a történetíró is részbirtokosa volt, neje, Both Eszter után. Ebben az időben számos közbirtokos lakta. Az 1609-iki összeírásban Istvánffy Miklós, Dersffy István, Lipcsey János, Czobor Imre és Perneszy János vannak birtokosaiként felsorolva. A mult század elején is számos nemes közbirtokosa volt, de a gróf Illésházyak voltak a nagyobb birtokosai. Később a gróf Batthyány családé lett s most a gróf Bethlen Aladáré. A község 1861-ben majdnem teljesen leégett és ekkor rongálódott meg a góthikus részletekben bővelkedő, érdekes régi templom is, mely most a reformátusoké. Ezt a templomot Pázmány is már a régiek között említi. A község dűlőnevei közül figyelmet érdemelnek ezek: Bácsháza, Csobánczhát, Köves-út és Asztalos. Ide tartozik Füzes puszta is, mely a gróf Bethlen Aladár birtoka. A község 161 házát 816 lélek lakja, a kik mindannyian magyarok és kétharmadrészük református, a többi pedig róm. kath. vallású. Van körjegyzőségi székhelye és postája, a távírója pedig Nagymegyer.