Dunaszerdahelyi járás
kisközség
Dunaszerdahelyi járás
A Kisalföldön, a Felső-Csallóközben található, a község központjától 1 km-re délkeletre, Szentmihályfától 1 km-re északnyugatra, Benkepatony szomszédságában.
Közigazgatás
Egyike Lögérpatony 3 településrészének és kataszteri területének. 1940-ig önálló község, ekkor Szentmihályfához csatolták, majd 1960-ban Lögérpatonyhoz került. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott, majd Csehszlovákián belül is a Dunaszerdahelyi járáshoz. Területe 11,36 km², a mai kataszteri terület nagyobb, mint az egykori községterület (9,14 km²).
Népesség
Lakosságszáma 1939-ben 427 fő volt, 2011-ben 450 fő, a község lakosságának 23 %-a. A legkisebb népességű lögérpatonyi településrész.
Történelem
Neve egy 1441-ben keltezett oklevélben merül fel először Czeczenpathon alakban. További megjelenési formái: 1786-ban Cschécschény-Patony, 1927-ben Čečínska Potôň. A község nevét II. Lajos királynak a gellei érseki székhez 1524-ben intézett levele is említi Chechenypatony alakban. Az 1553. évi portális összeírásban 6 portával királyi birtokként van bejegyezve. A XIX. század elején a gróf Pálffyak birtokában van. Az 1828. évi Nagy Lajos-féle összeírásban 35 házzal és 279 lakossal van bejegyezve. 1940-ben Szentmihályfához, 1960-ban Lögérpatonyhoz csatolták.
Mai jelentősége
Ld. Lögérpatony
Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99
Csécsén Patony. Magyar falu Poson Vármegyében, földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Sz. Mihályfához közel, és Benke Patonyhoz is, határja két nyomásbéli, tiszta rozsot leginkább terem, kukoritzát középszerűen, legelője, réttye elég van, erdeje nints, piatza Somorján, határját mossa Duna vize.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
Patony (Csécsény), magyar falu, Poson vgyében: 228 kath., 65 ref., 1 zsidó lak.
Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914
Csécsénypatony, magyar kisközség az Alsó-Csallóközben, 43 házzal és 341 túlnyomó számban róm. kath. vallású lakossal. A Patony nevű községekről már Bögölypatony alatt megemlékeztünk. Csécsénypatony Chechenpatony alakban II. Lajos királynak a gellei érseki székhez 1524-ben intézett rendeletében van először említve. Az 1553. évi portális összeírásban 6 portával királyi birtokként szerepel. A múlt század elején a gróf Pálffy-féle szeniorátusé. A község postája és vasúti állomása Szentmihályfa, tavírója pedig Patony.
Nemzetiség
Nemzet | Fő | Arány |
---|---|---|
magyarok | 296 | 95% |
szlovákok | 1 | 0% |
egyéb | 13 | 4% |
összlétszám | 310 | |
magyarok | 332 | 100% |
szlovákok | 0 | 0% |
egyéb | 0 | 0% |
összlétszám | 332 | |
magyarok | 357 | 98% |
szlovákok | 0 | 0% |
egyéb | 7 | 2% |
összlétszám | 364 |