Csataj

A község a Kisalföldön, a Mátyusföld nyugati peremén, a Vízköz és a Nagyszombati-hátság kistájak találkozásánal, a Vistuki-patak partján fekszik, Szenctől 10 km-re északkeletre, Diószegtől 15 km-re északnyugatra, Modortól 18 km-re délkeletre. Áthalad rajta az Erzsébetkápolnát (3 km) Magyargurabbal (3 km) összekötő út. Területét érinti a Pozsonyt Zsolnával összekötő D1-es autópálya. Mellékutak kötik össze Pozsonysárfővel (5 km), valamint Pozsonyboldogfán (5,5 km) keresztül Szenccel. Nyugatról Igrám, északról Cífer, északkeletről Vedrődújfalu, keletről Magyargurab, délről Pozsonyboldogfa és Réte községekkel határos. Déli határát a Zichy-patak alkotja.

Közigazgatás

A község a Pozsonyi kerülethez és a Szenci járáshoz tartozik. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Modori járáshoz, 1949-1960 között a Szenci járáshoz, 1960-1996 között pedig a Pozsony-környéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között a Szlovák Államhoz tartozott (Pozsony megye, Modori járás). Déli határa 1938-1945 között államhatárt alkotott Szlovákia és Magyarország között. Területe (12,87 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

Csataj lakossága 1921 óta csaknem teljesen szlovák nemzetiségűekből áll, bár az 1910-es népszámláláskor a lakosság 14,2 %-a (142 fő) még magyar nemzetiségűnek vallotta magát, 1921-ben azonban már csak 9 fő. 1921-ben 1010, 1991-ben 919 lakosa volt, az 1991-2011 közötti időszakban lakosságszáma 18,1%-al növekedett (1081-re). A második világháború előtt a község lakosságának többsége még evangélikus vallású volt (1921-ben 60,0 %), már azonban a római katolikusok kerültek többségbe (1921-ben 37,5 %, 2011-ben 62,8 %), az evangélikusok aránya 21,9 %-ra csökkent.

Történelem

A község területén a régészeti leletek tanúsága szerint már kőkorszaktól fogva éltek emberek, de előkerültek itt a bronzkorból, a vaskorból (kelta) és az Avar Kaganátus időszakból származó leletek is. A települést 1244-ben Chatey néven említik először. 1296-ban II. András király a Bugár-családnak adja. Plébániáját 1397-ben alapították és valószínűleg első temploma is ekkor épült. A 14. században német telepesek érkeztek a községbe, mely a 18. századig a pozsonyi, a szomolányi, a bazini és a szentgyörgyi uradalom része volt. 1533-tól Serédi Gáspár birtoka, majd a 17. században Illésházy István, majd az Apponyiak a birtokosai. Iskolája 1617-ben létesült. A 18. századtól a királyfai uradalom része, birtokosa a Pálffy család lett. Ekkor a szlovákok betelepülésével kezdetét vette a település elszlovákosodása. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1892-ben nagy tűzvész pusztított a faluban. A huszadik század elején még szőlőtermesztése is volt, de ez mára megszűnt. 1920-tól Csehszlovákiához, 1938-1945 között a Szlovák Államhoz tartozott.

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben szlovák iskola és óvoda működik. Szent Margit tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1775-ben épült barokk stílusban, 1820 és 1830 között klasszicista stílusban alakították át.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

CSATAJ. Tót falu Poson Vármegyében a’ felső járásban, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Német Gurábnak, és Igramnak szomszédságokban, határja három nyomásbéli, ’s kiváltképen termékeny, réttyei, ’s szőleje is gazdagon termők, Csandal pusztája is van, és Csáde nevezetű álló vize, nevezetes javaihoz képest, az első Osztályba számláltatott.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Csataj, tót falu, Pozsony vmegyében, Szencztől északnyugotra 2 kis órányira. Számlál 151 kath., 521 evang., 13 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Sok rétje, erdeje, s jó szántóföldje van. F. u. gr. Pálffy Ferencz.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Csataj már 1244-ben említtetik okíratilag s eredetileg királyi várföld volt, mely a XIII. század végén a Bogárfiaknak, az Anjouk alatt pedig Nagymartoni Pál országbirónak adományoztatott.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Csataj, a hasonnevű patak mellett fekvő kisközség, legnagyobb részben tót és ág. h. ev. vallású lakosokkal. A házak száma 196, a lakosoké 978. E község első nyomát IV. Béla királynak egyik 1244. évi oklevelében találjuk, a hol Villa Chatey néven van említve. 1296-ban II. Endre király Bogárfi Márton mesternek adományozza, s ez adományt I. Károly király 1306-ban megújítja, a mikor a község Chotey alakban szerepel. 1337-ben Pál országbíró az ura, 1346-ban pedig ennek utódai a Nagymartoni családbeliek és ekkor Csathay alakban van említve. 1435-ben már a Fraknói grófokat találjuk itt, kiket Zsigmond király e birtokban megerősít, előzőleg azonban Nagy-Ilkai Mihály fia Jánosnak is van benne része, a ki is azt Borsai Jánosnak eladja. 1547 előtt Lukács Bertalan és Györgyfi János is birtokosai között van, majd Ollétejedi Illyés Ferencz, továbbá Sayllás Mihály, ki itteni birtokát Pethő Györgynek és Jánosnak engedi át; 1526-ban Szüllő Mártonné is a birtokosok között szerepel, 1548-ban pedig Szüllő Ferenczet és Jánost iktatják a Lukács Bertalan és Györgyfi János birtokának felerészébe. Az 1553. évi portális összeírásban már Serédy Gáspár szerepel legnagyobb birtokosaként, kinek 30 portája adózott. 1636-ban Szüllő Ferencz a maga birtokrészét Lenkersdorfer Mátyásnak zálogosítja el. 1647-ben özv. Amade Lénárdné, 1787-ben Pálffy János gr. a tulajdonosa. A község plébániája ősrégi és már a Pázmány-féle jegyzékben is a régiek között szerepel. Mai katholikus temploma a XIV. században épült. 1892-ben nagy tűzvész pusztított a községben, mely nagyrészét elhamvasztotta. A mult század elején a Pálffyak voltak a község földesurai. Ide tartozik Csandal puszta, mely 1302-ben Szunyogos-Csondal néven Irizlaus pozsonyi alispáné volt, a kitől Jánoki Jakab vette meg és István fia Bodónak engedte át. Később Miklós préposté lett, kit I. Károly király 1326-ban e birtokban megerősített. 1402-ben Monostori Berzethe Miklósé. Azután csak a XVIII. században találkozunk egyik birtokosával, Szüllő Zsigmonddal, a ki 1734-ben itteni részbirtokát ismét magához váltja. Csataj közelében feküdt hajdan Tárnok puszta is, mely Tovarnik vagy Tovarnok néven a Dudvági család birtoka volt. A község postája és vasúti állomása Báhony, távírója pedig Cziffer.

Magyar Katolikus Lexikon

Csataj, v. Pozsony vm. (Čataj, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. szenci esp. ker-ében. - 1245: Chataj. Tp-át 1390 e. Antiochiai Szt Margit tit. sztelték. Lakói 1634 e. ref-ok lettek. 1672: alapították újra. Kegyura 1880: gr. Pálffy János. Anyakönyvei 1721-től. Anyanyelve 1840: m., szl.; 1910: szl., m. - Filiája 1917: Magyargurab. - Lakói 1840: 129 r.k., 455 ev., 12 izr., össz. 596; 1910: 348 r.k., 619 ev., 30 izr. ** Némethy 1894:56. - Gerecze II:651. - Schem. Strig. 1917:195.