Csallóköztárnok

A község Kisalföldön, a Felső-Csallóközben, Somorjától 8 km-re keletre, Dunaszerdahelytől 18 km-re nyugatra fekszik, a 63-as (Pozsony-Komárom) főúttól 1 km-re északra. Mellékutak k˜ötik össze Nagyszarvával (2,5 km), Bacsfával (2,5 km), Csukárpakával (2,5 km), Macházával (2,5 km) és Sárosfával (3 km). Nyugatról Bacsfa, északnyugatról Nagypaka, északkeletről Macháza, délkeletről Sárosfa, délről Nagyszarva községekkel határos.

Közigazgatás

A Pozsonyi kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozik. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Somorjai járáshoz, majd annak megszüntetése után a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Somorjai járás). 1976-1990 között hozzá tartozott Macháza. A község területe 1921-hez képest (8,25 km²) 28 hektárral csökkent, amikor 1990-ben Kistárnok településrészt Macházához csatolták.

Népesség

A községnek 1939-ben 567 lakosa volt, 1991-ig népessége 30 %-át elveszítette. Magyar lakosainak egy részét a második világháborút követően áttelepítették Magyarországra, helyükre magyarországi szlovákok költöztek. A lakosságcsere következtében az addig színmagyar falu vegyes népességűvé vált. 1991 után a népesség újra növekedni kezdett, a szlovákok aránya megduplázódott, 2011-ben a lakosság kétharmada magyar, 30,3 %-a szlovák nemzetiségű volt. Csallóköztárnok hagyományosan katolikus falu, a római katolikusok aránya az összlakosság 81 százaléka.

Történelem

A település első említése 1275-ből való, Tarnuk alakban, IV. László király a községet az Olgyaiak ősei-nek adományozta. Nevének további megjelenési formái: 1773: Tarnok, majd Tárnok, 1927: Trnávka, a falu mai, magyar nyelvű megnevezése Csallóköztárnok. A települést egy időben Chuna Pál, majd az Olgyaiak birtokaként említik, majd később az óbudai apácák birtokába kerül, pedig 1787-ben már a kincstár tulajdona. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar óvoda működik. A község római katolikus, a Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt kápolnája 1848 és 1850 között épült. A templom mellett álló „Hősök szobrát” 1921-ben a Római Katolikus Ifjúsági Egyesület az első világháborúban elesettek emlékére emelte. Az oszlopon két márványtábla található: a felsőn Krisztus arcképe töviskoronával, a másikon a következő felirat volt: „Az elesett hősök emlékére emeltette a Római Katolikus Ifjúsági Egyesület 1921. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

TÁRNOK. Magyar falu Pozsony Várm. földes Ura a’ Religyiói Kintstár, lakosai katolikusok, fekszik Maczházához n. k. Nagy Szarvához d. Bácsfalvához n. ny. Nagy Pákához pedig észak. közel; határja 2 nyomásbéli jó búza termő; tsekély legelőjin kivűl más haszonvétellel nem bír.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Tárnok, magyar falu, Poson vmegyében, ut. p. Somorjához 3 fertálynyi járásra: 329 kath., 4 zsidó lak., kik épen szorgalmatos és vagyonos emberek. Szántóföldjük elég és jó; rétjük felette kevés; legelőjük sem sok, erdejök nincs. F. u. gr. Eszterházy Vinczéné.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Tárnok, magyar kisközség a Felső-Csallóközben. Házainak száma 52, róm. kath. vallású lakosaié 406. E község első nyomát 1275-ben találjuk, amikor IV. László király Onghai András fiainak, az Olgyaiak őseinek adományozza. 1345-ben Chuna Pál záloglevelében, 1355-ben pedig az Olgyaiak egyezséglevelében is említve van. Azután a Klarissza-apáczáké lett, s 1553-ban is még az óbudai apáczák birtokaként van feljegyezve. Bővebben