Borsi

A község a Bodrog-folyó jobb partján, a Bári-patak mentén, a Bodrogköz, a Zempléni-szigethegység és a Ronyva-völgy kistájak találkozásánál fekszik, a Sátoraljaújhely-Csap vasútvonal (megállóhely) és a 79-es főút mentén, Sátoraljaújhelytől 4,5 km-re keletre, Királyhelmectől 25 km-re nyugatra. Mellékút köti össze Kisbárin (4 km) keresztül Cékével (11 km). Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Tőketerebesi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Gálszécsi járáshoz, 1949-1960 között pedig a Királyhelmeci járáshoz tartozott, majd a Tőketerebesi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Zemplén vármegye, Sátoraljaújhelyi járás). 1920-ban a trianoni határ megvonásával Sátoraljaújhely elcsatolt területének egy részét Borsihoz csatolták, területe ezzel másfélszeresére növekedett (6,28 km²-ről 9,54 km²-re).

Népesség

1880-ban még alig 478 lakosa volt, 1938-ig népessége csaknem két és félszeresére nőtt. 1910-ben 783, 1921-ben 851, 1938-ban pedig 1122, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a (cseh)szlovákok aránya 1921-ben 7,5 % volt. 1945 után magyar lakosságának egy részét kitelepítették és szlovákokat telepítettek a községbe. Magyar többségét a 21. század elejéig megőrizte, az asszimiláció eredményeként 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek aránya 60,8 %-ról 44,9 %-ra csökkent, a szlovákoké pedig 38,8 %-ról 53 %-ra emelkedett, így 2011-re a község szlovák többségűvé vált. Bővebben

Történelem

1221-ben Borsy néven említik először. 1284-ben Borsi, 1390-ben Borsy alakban szerepel a forrásokban. Sárospatak várának uradalmához tartozott. 1284-ben a sátoraljaújhelyi uradalom része volt. 1322-ben Károly Róbert György fia Mykchnek adományoz itt birtokot. 1387-ben a Perényiek, 1429-ben a Pálóczyak és mások birtoka. 1615-ben a Lorántffy családé. 1557-ben a falu 4 portával adózott. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák alapiskola és óvoda található. Jelentős műemléke a Lorántffyak, majd később a Rákócziak egykori reneszánsz kastélya, mely egy korábbi vízivár helyén épült a 16. század második felében, itt született 1676-ban II. Rákóczi Ferenc, akinek 1907-ben készült mellszobrát (mely eredetileg Zólyom főterén állt) 1969-ben állították fel a vár előtt. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BORSI. Magyar falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Áspermont Uraság, Bégányiaknak kastellyok vala itten, hajdanában pedig Rákótziaké vólt, fekszik Újhelyhez nem meszsze, sík helyen Bodrog partyához közel, nyárban a’ sok szúnyog miatt lakosai eleget szenyvednek, kelemetes fekvése van, körűlötte erdők vannak, határja két nyomásbéli, ’s minden veteményt bőven hoz, szénája jó, legelője elég, fája tűzre, és épűletre, malma helyben, itatója alkalmatos, eladásra jó módgya Újhelyben, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Borsi, magyar falu, Zemplén vármegyében, ut. p. Ujhelyhez keletre 1/2 órányira, a Bodrog jobb partján: 116 r., 184 g. kath., 5 evang., 200 ref. lak. Ref. templom. Derék erdő. Szántóföldje 380 h. Régi vára elpusztult. F. u. az Aspremont örök.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Szomszédos ezzel a Bodrog partján Borsi, II. Rákóczy Ferencz szülőhelye. A fejedelmi családnak nem nagy, de érdekes kastélya ősi fák árnyában ma is fönnáll, csakhogy külső díszétől megfosztva gazdatiszti lakásúl s gazdasági raktárúl használtatik. A kastély egyik oldalába illesztett díszes, fölíratos emléktáblával s a Rákóczy-éremnek a fölírat mellett alkalmazott két domború képével örökítette meg a hely történeti nevezetességét a kegyeletes közérzűlet.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Borsi, bodrogmenti magyar kisközség 122 házzal és 716, nagyobbrészben gör. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Sátoraljaújhely. Hajdan ennek határrésze volt, a Borsi mellett, de már a Bodrogon túl fekvő Kovácsi (Koazth) várával együtt. Nevét némelyek Bors vezértől származtatják. Már a százdi apátság 1067-iki alapító levelében szerepel Terra Borsu alakban. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Borsi. Nevét Bors vezértől származtatják. Elsőnek a százdi apátság alapítólevelében 1067-ből Terra Bors alakban szerepel. Később pataki várbirtok. 1264-ben Csősz Kércs kapja a királytól, majd 1284-ben IV. László Ujhely várának adományozza. Ez időben Borsiszer néven említik. A XIII. század végén királyi birtok, 1387-ben a Perényiek kapják. Röviddel később ismét újhelyi várbirtok. Bővebben