Bori

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BORI. Tót falu Hont Vármegyében, birtokosai Bory Urak, fekszik Nádasnak szomszédságában, mellynek filiája, határja, ’s vagyonnyai is középszerűek lévén, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Bori, magyar falu, Hont vgyében, ut. p. Lévához 1 1/2 mfd., 150 kath., 28 evang., 183 ref. lak. Ref. anyaekklézsia. – Földjei rétjei igen jók, sok marhát, juhot nevel. F. u. Bory nemzetség.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Hontmegye igen gazdag ásványos forrásokban, melyek nagy részt a hegység déli felében, a Lévát és Felső-Palojtát összekötő képzelt vonal s az Ipoly völgye közt fakadnak, névszerint Varsány, Kis-Kér, Szántó, Bori, Dalmad, Magyarád, Egeg, Szalatnya, Gyűgy, Mere, Csall és Felső-Palojta határában.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Bori, azelőtt Boór, magyar kisközség a Búr patak mentén, 73 házzal és 383 ev. ref. vallású lakossal; vasúti állomása és távirója Léva, postája Szántó. Egykor kuriális nemes helység, honnan a Bory család más vármegyékbe is elszármazott. Hajdan három falu része volt, úgymind Árnyék-, Mogyorós- és Beke-Bori. Első okleveles említését 1263-ban találjuk; érdekesebb följegyzésre azonban 1275-ben akadunk, a midőn IV. László király az Ottokár cseh király ellen vívott csatákban tanúsított vitézségért Márton fiának, Miklósnak, az elpusztult Bwrry (Buri) földjét adományozta. Ebben az adománylevélben a következő határok szabják meg a birtok területét: Borfői Mikus földe, Golvágfő, Monorosvég és Monoros-patak. 1330-ban újabb okleveles nyomára akadunk a községnek, a mikor a sági konvent előtt Bory Noyssa fiai és Bory Pető egyezségre lépnek egymással. A XVI. században a Libárdy családnak volt itt birtoka, mely családból volt Szondy drégelyi két apródjának egyike. 1629-ben része volt itt a Pomoti családnak is. Az ősi Bory családot még a múlt század elején is uralta a falu, mígnem a század dereka táján a nemes község váltotta magához a birtokot. Jelenleg Dalotti Aladárnak van itt nagyobb birtoka. A falu határában meleg forrás van, melyet a nép bori buzgónak nevezett el. Bori községhez tartozik a Ráró-major.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Bori. Először 1263-ból említi egy oklevél. Ezidőtájt még három község alkotja a mai határt: Árnyék-, Mogyorós- és Beke-Bori. 1275-ben Márton fia, Miklós a földesura, aki az Ottokár cseh királyon aratott győzelméért kapja királyi adományként a helységet IV. Lászlótól. Ekkor Bworrv alakban írják a község nevét. 1330-ban Bory Noyssa fiai és Bory Pető birtokában találjuk a helységet. Erről a sági konvent előtt tett bizonyságlevél tesz tanúságot. A XVI. században a Libárdy-család birtokolja, amely arról nevezetes, hogy belőle származik egyike Szondy két apródjának. A XVII. század első harmadában a Pomoti-családot is birtokosai között találjuk. A Borv-család, mely évszázadokon át megtartotta itt ősi birtokállományát, illetve annak egyrészét, a mult század közepén a község lakóinak eladta birtokait. A községhez tartozik Hercegpuszta. A község területe 1532 kat. hold s lélekszáma a visszacsatoláskor 451.