Áttekintés
Csereháti járás
Bodoló a Bódva völgyében, a Kanyapta-medence nyugati részén fekszik, Szepsi központjától 3 km-re délre, a Szepsit Jánok (4 km) érintésével Tornával (12 km) összekötő mellékút mentén. Mellékút köti össze a szomszédos Péderrel is (3 km). Elődtelepülései, Kisbodolló és a tőle keletre fekvő Nagybodolló teljesen egybeépültek. Katasztere csaknem teljes egészében mezőgazdaságilag művelt terület. Nyugatról Péder, délről Jánok, keletről Makranc, északról pedig Szepsi kataszterével határos.
Közigazgatás
1986-ig önálló község, azóta Szepsi két városrészének és kataszteri területének egyike. 1881-ben alakult Kisbodolló és Nagybodolló egyesítésével. 1881-ig Abaúj vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartozott, majd a Kassa-környéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Csereháti járás). Területe (7,76 km²) az elmúlt száz év során nem változott, Szepsi területének 39,2 %-át alkotja.
Népesség
1910-ben 502, 1921-ben 561, 1938-ban pedig 519, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1980-ban 533 lakosának több mint háromnegyede (76,4 %) volt magyar nemzetiségű. 2011-ben 522 lakosa volt, itt élt Szepsi lakosságának 4,7 %-a. 1921-ben lakosságának 89,1 %-a volt római katolikus, 8,6 %-a pedig görög katolikus vallású.
Történelem
1319-ben Bodolou néven említik, neve a szláv Budilo személynévből származik. 1411-ben Debrő István birtoka volt, akinek hűtlensége miatt Zsigmond király elkobozta javait s itteni birtokát 23 más községgel együtt Perényi Péternek adományozta. 1427-ben a Finkey családnak is volt itt birtoka. Feltehetőleg a 15. században szakadt ketté Kis- és Nagybodollóra.
Mai jelentősége
A településen szlovák-magyar nevelési nyelvű óvoda található, határában napkollektoros erőmű működik. Római katolikus temploma 1990-1995-ben épült.
Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99
Nagy Bodolló. Magyar falu Abaúj Vármegyében, birtokosa Szent Imrei Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szepsi Városának szomszédságában észak felé, II. LAJOS Finke Jánossal eltserélte vala. Híresíttetett az előtt a’ Törökök ellen készűltt erősségével, határja középszerű, réttyei jók, erdeje nintsen, Bodva folyó vize alatt foly, második Osztálybéli. Kis Bodolló. Elegyes lakosú falu Abauj Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik közel Szepsi Városához. Határja jól termő, de legelője szűken van, fája is kevés lévén, második Osztálybéli.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
Bodolló, magyar falu, Abauj vármegyében, Szepsihez 1 órányira: 500 kath., 4 evang., 40 ref., 82 zsidó lak. Földei meglehetősek, rétjei kétszer kaszálhatók. F. u. többen. Ut. p. Kassa.
Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914
Bodolló, 80 házzal és 483 magyar ajku lakossal a Bódva mellett. Postája és távirója Szepsi.
A visszatért Felvidék adattára (1939)
Bodoló. Azelőtt Bodolló. Elsőnek 1411-ben merül fel neve s ez időben Debrő István kezén találjuk. Debrő hűtlenségbe esvén, Zsigmond király javait elkobozza s itteni birtokát 23 más községgel együtt Perényi Péternek adományozza. 1427-ben a Finkey család is bír itt földbirtokkal. 1556-ban I. Ferdinánd Maczedoniai Péternek adja, de ez később visszaengedte a Perényiek birtokába. Hozzátartozik Mogyoróska. A község területe 1348 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 519.
Nemzetiség
| Nemzet | Fő | Arány |
|---|---|---|
| magyarok | 542 | 92% |
| szlovákok | 6 | 1% |
| németek | 0 | 0% |
| egyéb | 41 | 7% |
| összlétszám | 589 |


