Bernátfalva

Bernátfalva a Kassai-medence déli részén, az Alsó-Hernád-völgy kistájon, 182 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, az 1963-ban felszámolt Miszlóka-patak (Myslavský potok) mentén, a község központjától 1 km-re északra, a Kassamindszentet Koksóbaksával (2,5 km) összekötő 3340-es út mellett. Teljesen egybeépült a tőle délre fekvő Kassamindszenttel és a nyugatra fekvő Búzafalvával.

Közigazgatás

1961-ig önálló község, azóta Kassamindszent négy településrészének egyike. Kataszteri területét (1910-ben 3,78 km², 1921-ben 3,84 km²) beolvasztották az egységes községébe. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd a csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai, ezután pedig a Kassa-vidéki járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). 1968-ban korábbi határának több mint felét Kassához csatolták (ma Bárca és Abaszéplak városrészek kataszteréhez tartozik).

Népesség

Bernátfalvának 2011-ben 946 lakosa volt, itt élt az egyesített község népességének 22,6 %-a. A község 18. századi újratelepítése óta zömében szlovák lakosságú volt, a magyar anyanyelvűek aránya 1880-ban 10,7 %, 1910-ben pedig 7,5 % volt, a magyar nemzetiségűeké 1921-ben már csak 4,1 % (12 fő). 1880-ban a lakosság 17,2 %-a volt német, 1910-ben pedig 24,2 %-a cigány anyanyelvű. Bővebben

Történelem

Bernátfalva a korábbi Felsőkoksó falu kettészakadásával jött létre (melyet 1406-ban Felswkaxo, 1427-ben „Felsew Kaxo Menthzenth” alakban említenek 4 adózó portával), 1469-ben „Bernaldfalwa”, 1630-ban pedig „Bernatfalwa” néven szerepel az írásos forrásokban. A középkorban a Vid nemzetségbeli Bernáth család birtoka volt, innen ered neve is. 1563-ban I. Bővebben

Mai jelentősége

Bernátfalván található Kassamindszent postahivatala, az egykori állami gazdaság területén, a Koksóbaksa felé vezető út mentén biogázüzemet hoztak létre. Szakrális kisemlékei a koksóbaksai határnál álló útmenti kereszt, illetve az Erdőalja utcában (Podlesná) álló feszület.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BERNÁTFALVA. Tót falu Abaúj Vármegyében, birtokosa Demeczky Uraság, lakosai leg inkább katolikusok, ambár legelője szoross, és a’ határban semmi épűletre való fája nintsen; de mivel Kassához közel van, és lakosai mind szekéren, mind kézzel pénzt kereshetnek, ’s vagyonnyaikat jó móddal eladhattyák, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Bernáthfalva, tót falu, Abauj vgyében, ut. p. Kassához 1 1/2 órányira: 368 kath., 4 ref., 71 zsidó lak. F. u. Bernáth és Demeczky nemzetségek.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Koksó-Baksától nyugatra, a kassa-ujhelyi országut mellett vannak az u. n. »aprófalvak«, ugymint Buzafalva 53 házzal, 352 magyar és tót lakossal; Bernátfalva 37 házzal, 223 magyar és tót ajku lakossal; Koksó-Mindszent, 40 házzal, 251 német és tót ajku lakossal, régi kath. templommal, mely 1695-ben épült; Csontosfalva, 39 házzal, 284 magyar és tót ajku lakossal; Gecse, 62 házzal 503 magyar és tót ajku lakossal. Bővebben

Helységnévtár

Bernátfalva (Bernátovce), rk. 176 Koksó-Mindszent, gk. 14 Bölzse-Sziget, ág. 2 -, ref. 1 - , izr. 51 Szina.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Bernátfalva. A XIII.—XIV. században a Vid-nemzetségbeli Bernáthok ősi fészke. 1563-ban Ferdinánd király Briccius János, István és Lukács hű embereinek adományozta. A község területe 678 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 408.