Béla

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BÉLA. Elegyes falu Esztergom Vármegy. máskép Alsó Bélának is neveztetik pusztájátol való megkülömböztetésre nézve; föld. Ura Szerdahelyi Uraság, napnyugotra pusztájával határos, délről pedig Miske határjaival vétetik körül, hegyes, és erdős fekvése között, gyönyörű vadászatokat enged, ’s kedves mulató helye ez, az Esztergomiaknak, szép vendég fogadója van, és a’ majorkodásra kiváltképen alkalmatos, mellyet néhai boldog emlékezetű Török Generális Úrnak köszönhet, a’ ki ide szép kastélyt építtete, ezen kivül gyönyörű kertet, száraz halmat, egy szóval, új életre hozta. Legelője elég, valamint tűzi, és épűletre való fája is van, szőlö hegye jó, földgye termékeny, vagyonnyainak eladására alkalmatos módgya a’ Dunán, és Esztergomban, mivel pedig földgyeinek egy negyed részét a’ zápor gyakran járja, a’ második Osztályba tétettetett.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Béla, magyar falu, Esztergom, az uj rendezés szerint Komárom vmegyében, ut. p. Köbölkút. Határa dombos völgyes és igen kellemes és elég termékeny. A lakosok birnak 176 második, 240 harmadik osztálybeli hold szántóföldet, 162 h. rétet, 265 1/2 kapa szőlőt. Lakja 380 kath. Ékesiti a Zerdahelyi grófnő régi kastélya.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Béla, magyar kisközség, a párkányi járásban, 78 házzal és 481 róm. kath. vallású lakossal. határa 1510 kat. hold. 1225-ben merült fel első ízben, midőn a község lakosai elismerik, hogy az esztergomi káptalan kanonokjainak Bélán három ekealja földjük van. 1247. és 1257. évi oklevelek szintén megemlékeznek e helységről. A káptalanon kivül a királynénak is voltak itt földjei, melyeket Erzsébet királyné a Zovárd nembeli Karvai Miklós fiának, Péternek adományozott, a ki 1287-ben e birtokra új királyi adományt eszközölt ki IV. László királytól. A helységet ekkor Boros Béla néven említi az oklevél. 1367-ben Nagy Lajos király Ebnbrandi Miklós fia, Jákónak adományozta. 1434 decz. 16-án Zsigmond király Pogánytelki Tamásnak és Bálintnak adományozta a husziták elleni háborúban szerzett érdemeik elismeréséül. Az 1531. és 1532. évi adóösszeírások szerint Bélai Bálint birtoka. Ez összeírásokban Béla helységen kívül még egy Nagy-Béla nevű falu is szerepelt, a mely akkor Pozsár Jánosé volt. A későbbi adóösszeírásokból mindkét helység neve hiányzik. A török hódoltság alatt teljesen elpusztult. Csak az 1732. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvekben van ismét említés róla. Ekkor még puszta, a mely Tersztyánszky József Esztergom vármegyei alispáné volt. Az 1755. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint lakosainak száma 348. Ekkor már iskolával is bírt. 1798-ban Török András, Árva vármegye főispánja volt a földesura. A XIX. század első felében a báró Baldacci család bírt itt földesúri joggal. A község temploma a XVIII-ik század második felében épült. Ebből az időből az egyház ezüst öröklámpást, szentségtartót, kelyhet és Mária-szobrot őriz. A hajdani földesúr, Török András kastélyt építtetett a községben, a melyet báró Baldácsy Antal később megnagyobbíttott. A kastély jelenlegi tulajdonosa Bródy Samu dr., itteni nagybirtokos. Határához tartozik a Kisbéla puszta. Postája, távíró és vasúti állomása Muzsla, hajóállomása Esztergom.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Béla. 1225-ben, 1247-ben és 1257 ben kelt oklevelek tanúsítják létezését s ez időkben az esztergomi káptalan kanonokjának és a királynénak vannak itt földjei. Erzsébet királyné a maga birtokát Karvai Miklós fiának, Péternek ajándékozza, akinek IV. László 1287-ben újabb donációt nyújt itt. A donációs levél a községet Boros-Béla néven említi. Nagy Lajos ki rály 1367-ben Ebnbrandi Miklós fiának, Jákónak adományozza. Zsigmond király 1434-ben Pogányteleki Tamásnak és Bálintnak juttatja. A XIV. század elején Bélai Bálint a földesura. A török alatt teljesen elpusztult s csak a XVIII. században bukkan fel újra. Ez időben mint puszta szerepel és Terstyánszky József esztergomi al ispán birtoka. Később (1798) részben Török András, részben a Baldacci (Baldácsy-J család bírja. Hozzátarto zik: Kisbélapuszta. A község területe 1510 kat. hold s lakóinak száma 543.