Baska

Baska a Kassai-hegység (Szomolnok-Kassai-hegycsoport) délkeleti lábánál, az Ida és a Miszlóka-patakok völgyét elválasztó dombháton, a Baskai-patak (Baštiansky potok) forrásánál, 355 méteres (határa 283-439 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassa központjától 7 km-re nyugatra, Idabukóctól pedig 2,5 km-re keletre. Történelmi településmagja egyetlen, mintegy 400 méter hosszú utcából áll, mely a községházától délkeleti irányba, a templom felé ereszkedik. A 20. század második felében északi (a temető és az országút felé) és nyugati irányban (itt egy új utca is létrejött a domboldalban) terjeszkedett a belterület, majd a rendszerváltás után a szuburbanizációval és a lakóparképítéssel északkelet és délnyugat felé, az eredeti belterületet több mint négyszeresére növelve (2018-ban mintegy 50 hektár). A Miszlókai-völgy Baskához tartozó részén egybefüggő hétvégi házas terület (Maša) jött létre, mely a Miszlóka és Alsótőkés között húzódó, mintegy 4 km hosszan egybefüggő völgyi üdülőövezet részét képezi. 2010-ben területének 55,3 %-át (249 ha) erdő, 20,4 %-át (92 ha) szántóföld, 12,0 %-át (54 ha) pedig rét és legelő foglalta el. Az egykor gyümölcstermesztéséről híres faluban viszonylag magas a kertek aránya is (6,2 % - 28 ha). Erdeit (főleg tölgyesek és gyertyánosok) határának északi (Suchý dub, Breziny) és délkeleti (Baniská, Najmoš, Priehon) részén, a szántóföldek zömét északnyugaton (Na kostolná, Predné kopaniny) és délnyugaton (Do úsadku, Bangort) találjuk. Baskát érinti a 3403-as út Miszlókát Idabukóccal összekötő szakasza, északon területét érinti a 3404-es út Miszlókát Alsótőkéssel összekötő szakasza is. Nyugatról Kisida és Idabukóc, északnyugatról (rövid szakaszon) pedig Alsótőkés községekkel, északkeletről és keletről Miszlóka, délről pedig Szentlőrincke kassai városrészekkel határos. Északkeleti határának egy részét a 3404-es út vonala alkotja.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai járáshoz tartozott, majd az ekkor létrehozott Kassa-vidéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). Területe (1910-21: 4,24 km², 2011: 4,50 km²) 1950 után 26 hektárral (6,1 százalékkal) gyarapodott, amikor Miszlóka határának egy részét délkeleten Baskához csatolták.

Népesség

Baska népessége 2011-ben 437 fő volt, melynek 93,6 %-a volt szlovák nemzetiségű. Lakosságának zömét a 18. század óta szlovákok alkotják, 1910-ben a lakosság kilenctizede (91,7 %) volt szlovák és 2,5 %-a magyar anyanyelvű. Az 1941-es magyar népszámlálás során is csak 4 fő (1,6 %) vallotta magyarnak magát. A lakosság túlnyomó többsége (1921-ben 98,3 %, 2011-ben 76,0 %) római katolikus vallású. Baska a közelmúlt szuburbanizációs „robbanásáig” aprófalu volt, népessége csak az 1950-es években érte el először a 300 főt. 1941-1961 között csaknem egyharmadával (247 főről 319 főre) nőtt népessége, az ezt követő három évtizedben azonban folyamatos fogyással lakosságának egyötödét elveszítette. Ez a folyamat 1991-2001 között megfordult (256 főről 289 főre nőtt a község népessége), döntő változást azonban a közeli nagyvárosból a kellemes természeti környezetű községbe költözők tömeges betelepülése hozott az ezredforduló után. 2001-2011 között másfélszeresére (289 főről 437 főre) nőtt Baska népessége és 2011 után a szuburbanizációs folyamat további gyorsulását figyelhetjük meg (2017-ben már 623 lakosa volt a községnek). Baska népsűrűsége 2011-ben (97,1 fő/km²) egynegyedével meghaladta a járási átlagot.

Történelem

Baska első írásos említését 1322-ben „Bosk”, 1326-ban pedig „Bozky” alakban találjuk. A Baskai-patak „Boskypotok” alakban 1330-ban szerepel először. Az elsődleges Bask névváltozat puszta személynévből keletkezett magyar névadással, az ebből átalakult szláv Baška névváltozat később visszakerült a magyarba is. A falu valószínűleg a 13. században jött létre, első ismert birtokosai Baskai Mátyás fiai, Domonkos és János voltak. 1447-ben Kassa város birtokába került és egészen a 19. századig egyike volt a város 26 jobbágyfalujának. A 16. században még vegyesen lakták németek és szlovákok, 1559-ben 16 lakott portája volt, a családnevek közül 8 volt német és 2 szlovák. Német lakosságának emlékét őrzi a Bangort dűlőnév is. A 18. században elejére a falu elnéptelenedett, 1715-ben már csak két lakott portája volt. Később katolikus szlovákokkal telepítették újjá, valamennyi lakója jobbágy volt. 1780-ban 201 lakosa volt. A 18. század végén Vályi András monográfiája szerint a lakosság fő foglalkozása a faszállítás és a fuvarozás volt. Később nagy jelentőségre tett szert a kassai piacra folytatott gyümölcstermesztés is. A falu Miszlóka filiája volt, Szent István királynak szentelt temploma 1811-ben épült fel. 1828-ban 27 háza és 198 lakosa volt. 1850-ben 250, 1869-ben 188, 1880-ban 210, 1900-ban pedig 237 lakosa volt a községnek. Az 1894-es tűzvészben csaknem az egész falu leégett. Az iskola épülete (mely ma a községi hivatalnak ad otthont) 1905-ben épült. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1930-ban 290, 1941-ben 247 lakosa volt. 1938. novemberétől 1945. januárjáig ismét magyar fennhatóság alá került. 1950-re 271-re, 1961-re pedig 319-re nőtt Baska népessége, ezután azonban 1991-ig folyamatos csökkenés (1970-ben 308 fő, 1980-ban 274 fő, 1991-ben 256 fő) figyelhető meg, annak ellenére, hogy a házállomány gyarapodott (1941-ben 52, 1961-ben 64, 1980-ban 75, 1990-ben 78, 2001-ben pedig 90 ház állt a faluban). Termelőszövetkezete 1958-ban, az állami gazdaság 1960-ban alakult meg. Négyosztályos szlovák tannyelvű alapiskoláját az 1980-as évek elején megszüntették. Baska az elmúlt két évtizedben Kassa alvó- és kertvárosává vált, az új építkezések alapvetően megváltoztatták a település arculatát, 1991-hez képest népessége több, mint a kétszeresére nőtt (2017-ben 623 fő). A község címerét és zászlaját 2003-ban fogadták el, alapját az 1839-ből fennmaradt pecsét rajza képezi.

Mai jelentősége

A községben sem alapiskola, sem óvoda nem található. Szent István királynak szentelt római katolikus temploma késő barokk stílusban épült 1811-ben, jelenlegi alakját az 1894-es tűzvész utáni átépítés során nyerte el.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BASKA. Tót falu Abaúj Vármegyében, Kassa Városának birtokában, lakosai katolikusok, szántó földgyei soványak, fa hordássál, és szekerezéssel szerzik kenyereket, fél mértföldnyire lévén Kassa Városától, vagyonnyaikat jól eladhattyák, legelője tsekély, harmadik Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Baska, kis tót falu, Abauj vármegyében, 250 kath. lak. F. u. Kassa városa, melly utolsó postája

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Északra tőle a magaslaton, honnan már megláthatjuk Kassát, van a kis Baska, 27 házzal és 219 tót ajku lakossal. Postája és távirója Kassa. Mellette visz az erdőkön és az Idapatak bájos völgyén keresztül az út Aranyidkára.

Helységnévtár

Baska, rk. 205 Miszlóka, gk. - Kassa, izr. 5 Rozgony.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Keletkezése és története ismeretlen. A község területe 782 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 247.