Barsbese

Ld. Barsbese

Közigazgatás

Ld. Barsbese

Népesség

Ld. Barsbese

Történelem

Ld. Barsbese

Mai jelentősége

Ld. Barsbese

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BESE. Elegyes falu Bars Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Verebélytöl más fél mértföldnyire, az Esztergomi Érsekségben, termésbéli tulajdonságai ollyanok, mint Bellegnek, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Besse, magyar-tót falu, Bars vgyében, 340 kath., 181 ref. lak. Kat. paroch., és ref. filial. templomok. Legelője, földje igen jó; bora, fája, gyümölcse elég. F. u. gr. Hunyady, sat. Ut. p. Verebély.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Besse, kisközség a verebélyi járásban, 518 magyar lakossal. E községhez van csatolva Setétkút is, mely azelőtt önálló község volt és melyről lentebb bővebben emlékezünk meg. Bessét már a pápai tizedszedők jegyzéke is említi. 1298-ben és 1359-ben az esztergomi káptalannak bizonyságleveleiben szerepel. 1628-ban II. Ferdinánd Prágában kelt oklevelében Dillesz Pétert és fiait a barsmegyei Besse és nagysárói s a trencsénmegyei Turna, Szadlicsnó és nemes-rédeki birtokrészeikben megerősíti. A 17-18-ik században a Hunyady, Kelecsényi családokon kivül a Dillesz, Csányi, Pompos, Vargha és Besse családok bírják a Kis-Besse és ördögkúti pusztákkal együtt. A Hunyadyak régi birtokai közül való; 1848 előtt Kelecsényi Zsigmond is birtokosa volt, most pedig Kelecsényi Rafael bírja. A községben két templom van. A katholikus templomot 1770-ben építették, a református templom 1894-ben épült. Besse egyike a leggazdagabb palaeolith és neolith korszakbeli lelőhelyeknek. Innen kerültek az 1876-iki nemzetközi őstörténelmi kiállítás nevezetes bronztárgyai és 1902-ben egy mammut-csontváz. Setétkút négy elpusztult telkéről az 1657-iki összeírás emlékezik meg. Előzőleg már 1573-ban is a török pusztította. A mult században még önálló község volt. Földesura az ősi Lüley család volt. Az 1852-iki nov. 23-iki ősiségi pátens alapján a zálogbirtokos Kelecsényi Zsigmond és Rafael tulajdonává lett. Postája van, távirója Léva, vasútja Nagymánya. Ide tartozik Kullantó puszta is.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Barsbese. Nevével sürün találkozunk a régi följegyzésekben. Először a tizedszedők jegyzékében szerepel, majd 1298-ban és 1359-ben az esztergomi káptalan bizonyságleveleiben. A község földesurai a XVII. századtól a Hunyadyak, a Kelecsényiek, a Dilieszek (akiket II. Ferdinánd császár 1628-iki levele erősít meg Besse birtokában), a Csányiak, a Pomposok, a Varghák és a Bessék. 1573-ban török dúlás ádlozata a község. Besse a XVIII. század elején még önálló s csak az 1852-iki, ősisági pátens következtében kerül a Kelecsényi-család kezére. A községhez tartozó külterületi lakott hely: Kullantó. A község területe 1255 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 768.