Áttekintés
Verebélyi járás
Ld. Barsbese
Közigazgatás
Ld. Barsbese
Népesség
Ld. Barsbese
Történelem
Ld. Barsbese
Mai jelentősége
Ld. Barsbese
Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99
BESE. Elegyes falu Bars Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Verebélytöl más fél mértföldnyire, az Esztergomi Érsekségben, termésbéli tulajdonságai ollyanok, mint Bellegnek, első Osztálybéli.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
Besse, magyar-tót falu, Bars vgyében, 340 kath., 181 ref. lak. Kat. paroch., és ref. filial. templomok. Legelője, földje igen jó; bora, fája, gyümölcse elég. F. u. gr. Hunyady, sat. Ut. p. Verebély.
Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914
Besse, kisközség a verebélyi járásban, 518 magyar lakossal. E községhez van csatolva Setétkút is, mely azelőtt önálló község volt és melyről lentebb bővebben emlékezünk meg. Bessét már a pápai tizedszedők jegyzéke is említi. 1298-ben és 1359-ben az esztergomi káptalannak bizonyságleveleiben szerepel. 1628-ban II. Ferdinánd Prágában kelt oklevelében Dillesz Pétert és fiait a barsmegyei Besse és nagysárói s a trencsénmegyei Turna, Szadlicsnó és nemes-rédeki birtokrészeikben megerősíti.
A visszatért Felvidék adattára (1939)
Barsbese. Nevével sürün találkozunk a régi följegyzésekben. Először a tizedszedők jegyzékében szerepel, majd 1298-ban és 1359-ben az esztergomi káptalan bizonyságleveleiben. A község földesurai a XVII. századtól a Hunyadyak, a Kelecsényiek, a Dilieszek (akiket II. Ferdinánd császár 1628-iki levele erősít meg Besse birtokában), a Csányiak, a Pomposok, a Varghák és a Bessék.
Nemzetiség
| Nemzet | Fő | Arány |
|---|---|---|
| magyarok | 589 | 94% |
| szlovákok | 19 | 3% |
| németek | 1 | 0% |
| egyéb | 17 | 3% |
| összlétszám | 626 |


