Galántai járás
kisközség
A Kisalföldön, a Mátyusföld középső részén, az Alsó-Vágmente kistájon fekszik, Galántától 4 km-re északra. Teljesen egyebépült a tőle északnyugatra fekvő Gánnyal (melytől a Galánta-Szered vasútvonal választja el) és az 1960 óta Galántához tartozó, délkeletre fekvő Nemesnebojszával.
Közigazgatás
1957-ig önálló község, azóta Gány község két településrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után a (változó területű) Galántai járáshoz. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Pozsony megye, Nagyszombati járás), ebben az időszakban határközség volt, déli határa egyben Szlovákia és Magyarország államhatárát alkotta. Területe 2,29 km², a község területének 37,1 %-át alkotja.
Népesség
1910-ben 144, 1921-ben 162, 1940-ben 166, túlnyomórészt szlovák nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 1910-ben még a lakosság csaknem egyharmada (31,9 %) magyar nemzetiségűnek vallotta magát, 1921-ben azonban már csak 8,6 %-uk. 2011-ben 260 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 37,4 %-a.
Történelem
Kis falu a nyelvhatáron, amelynek korai történetéről semmit sem tudni. A 19. század elején puszta Gány határában, amelyet az Ambró család birtokolt. A trianoni békeszerződés Csehszlovákiához csatolta. A bécsi döntés 1938. november 2-án visszaadta Magyarországnak, de a magyar kormány 1939-ben elcserélte Szlovákiával más magyarlakta településekért. 1957 óta Gány község részét képezi. A 19. században vegyes nemzetiségű falu volt, amely mára teljesen elszlovákosodott.
Mai jelentősége
Szent Annának szentelt kápolnája a 18. század végén épült barokk stílusban.
Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99
BARAKONY. Elegyes falu Poson Vármegyében, birtokos Ura Ambró Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Galantához közel, mellynek filiája, határja soványas, ’s tsekély vagyonnyai szerént, harmadik Osztálybéli.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
Barakony, kis magyar-tót falu, Pozsony vgyében, Galanthához 1/2 órányira: 127 kath., 6 evang. lak., szűk de jó határral. F. u. az Ambró örökösök. Ut. p. Szered.
Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914
Barakony, a galánta-zsolnai vasútvonal mentén fekvő tót kisközség, mindössze 20 házzal és 167 róm. kath. vallású lakossal. E községről alig van valami feljegyzésre méltó. Régi birtokosai ismeretlenek; a mult század elején az Ambró örökösök birták. Templom sincs a községben. A postája Nagymácsédon van, a távíróhivatala Galántán és a vasúti állomása Gányon.
Nemzetiség
Nemzet | Fő | Arány |
---|---|---|
magyarok | 5 | 4% |
szlovákok | 124 | 89% |
németek | 2 | 1% |
egyéb | 9 | 6% |
összlétszám | 140 | |
magyarok | 46 | 32% |
szlovákok | 98 | 68% |
németek | 0 | 0% |
egyéb | 0 | 0% |
összlétszám | 144 | |
magyarok | 14 | 9% |
szlovákok | 148 | 91% |
németek | 0 | 0% |
egyéb | 0 | 0% |
összlétszám | 162 |