SK
GA
.....

Barakony

Településrész

címer zászló
46 32% magyar 1910
14 9% magyar 1921
címer zászló
Hivatalos szlovák megnevezés:
Brakoň
1918 előtti vármegye, járás, rang:
Pozsony vármegye
Galántai járás
kisközség
Más földrajzi nevek:
Csipkésdi dűlő, Hosszú földek, Kender földek, Kurta földek, Legelői dűlő, Réti-földek
Koordináták:
48.22650242, 17.72465944
Rang:
településrész
Tszf. magasság:
121 m
Körzethívószám:
+421 (0) 31
Irányítószám:
92531

A Kisalföldön, a Mátyusföld középső részén, az Alsó-Vágmente kistájon fekszik, Galántától 4 km-re északra. Teljesen egyebépült a tőle északnyugatra fekvő Gánnyal (melytől a Galánta-Szered vasútvonal választja el) és az 1960 óta Galántához tartozó, délkeletre fekvő Nemesnebojszával.

Közigazgatás

1957-ig önálló község, azóta Gány község két településrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után a (változó területű) Galántai járáshoz. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Pozsony megye, Nagyszombati járás), ebben az időszakban határközség volt, déli határa egyben Szlovákia és Magyarország államhatárát alkotta. Területe 2,29 km², a község területének 37,1 %-át alkotja.

Népesség

1910-ben 144, 1921-ben 162, 1940-ben 166, túlnyomórészt szlovák nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 1910-ben még a lakosság csaknem egyharmada (31,9 %) magyar nemzetiségűnek vallotta magát, 1921-ben azonban már csak 8,6 %-uk. 2011-ben 260 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 37,4 %-a.

Történelem

Kis falu a nyelvhatáron, amelynek korai történetéről semmit sem tudni. A 19. század elején puszta Gány határában, amelyet az Ambró család birtokolt. A trianoni békeszerződés Csehszlovákiához csatolta. A bécsi döntés 1938. november 2-án visszaadta Magyarországnak, de a magyar kormány 1939-ben elcserélte Szlovákiával más magyarlakta településekért. 1957 óta Gány község részét képezi. A 19. században vegyes nemzetiségű falu volt, amely mára teljesen elszlovákosodott.

Mai jelentősége

Szent Annának szentelt kápolnája a 18. század végén épült barokk stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BARAKONY. Elegyes falu Poson Vármegyében, birtokos Ura Ambró Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Galantához közel, mellynek filiája, határja soványas, ’s tsekély vagyonnyai szerént, harmadik Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Barakony, kis magyar-tót falu, Pozsony vgyében, Galanthához 1/2 órányira: 127 kath., 6 evang. lak., szűk de jó határral. F. u. az Ambró örökösök. Ut. p. Szered.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Barakony, a galánta-zsolnai vasútvonal mentén fekvő tót kisközség, mindössze 20 házzal és 167 róm. kath. vallású lakossal. E községről alig van valami feljegyzésre méltó. Régi birtokosai ismeretlenek; a mult század elején az Ambró örökösök birták. Templom sincs a községben. A postája Nagymácsédon van, a távíróhivatala Galántán és a vasúti állomása Gányon.

Névelőfordulások
1337
Barakun
1773
Barakony, Barakany,
1786
Barakony,
1808
Barakony, Brakoň,
1863
Barakony,
1920
Barakoň, Brakoň,
1927
Brakoň

Nemzetiség

Nemzetiségi összetétel változása számokban
magyarok
szlovákok
németek
egyéb
1880
1910
1921
Nemzet Arány
magyarok 5 4%
szlovákok 124 89%
németek 2 1%
egyéb 9 6%
összlétszám 140
magyarok 46 32%
szlovákok 98 68%
németek 0 0%
egyéb 0 0%
összlétszám 144
magyarok 14 9%
szlovákok 148 91%
németek 0 0%
egyéb 0 0%
összlétszám 162
Mai közigazgatás

Bejelentések