Bajka

A község a Garammenti-hátság dombvidékének keleti, Garam felé lejtő oldalán, az Első Sári-patak (Vrbovec) mentén, enyhén dombos, mezőgazdaságilag művelt területen fekszik, Lévától 13 km-re délnyugatra, Kálnától 6 km-re délre, Nagysallótól 6,5 km-re északra, a Nagysallót Garamkálnával összekötő mellékút mentén. Délről Barsendréd, délnyugatról Alsópél, nyugatról Felsőpél, északnyugatról Garamlök, északról Kálna, északkeletről pedig Barsvárad községekkel határos.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Lévai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után, 1923-1960 között a Zselízi járáshoz, a járás megszüntetése után pedig a Lévai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Lévai járás). Területe (5,76 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

Bajka a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. 1910-ben 320, 1921-ben 295, 1939-ben pedig 336, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és felerészben római katolikus illetve református vallású lakosa volt. 1945 után a lakosságcsere keretében magyar lakosságának 29,5 %-át kitelepítették Magyarországra és szlovák telepesek érkeztek helyükre, ezzel megváltozott etnikai szerkezete és szlovák többségűvé vált. 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek aránya 27,1 %-ról 17,9 %-ra csökkent, 2011-ben a lakosság túlnyomó többsége (79,9 %) szlovák nemzetiségű volt. A lakosság 42,5 %-a a roma etnikumhoz tartozik. A lakosság 48,1 %-a római katolikus vallású, az evangélikusok aránya 7,1 %, az egykor a lakosság felét kitevő reformátusoké mindössze 4,6 %.

Történelem

Nevével először 1286-ben Bayka, 1302-ben pedig Boykaa említésként találkozunk, a nyitrai káptalan egyik bizonyságlevelében találkozunk. A pápai tizedszedők listájában már a 12. században Boyg község, amely valószínűleg azonos a mai Bajkával. 1343—1364 között Gyula ispánnak és testvérének, Andrásnak gyermekei, valamint Teechfi István a község ura. 1365-ben kerül a Bajkaiak birtokába. A 14. század második felében a Sáróy, majd a Kistapolcsányi, illetve a Péli családé, egészen 1848-ig. 1601-ben 20 háza volt. 1715-ben kocsmája és 9 adózója volt. 1828-ban 26 házában 164 lakos élt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. A 20. század elején a Szalczberger család a földesura. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához, 1938 és 1945 között pedig újra Magyarországhoz tartozott. 1945 után magyar lakosságának csaknem egyharmadát a lakosságcsere keretében kitelepítették.

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben szlovák óvoda működik. Református temploma 1894-95-ben épült historizáló stílusban, a Pély-kúria a 18. században épült klasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BAJKA. Magyar falu Bars Vármegyében, birtokosa Peli; ’s Nagy Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Lévától egy, és 3/4 mértföldnyire. Határbéli földgye termékeny, réttye jó, fája is vagyon, legelője alkalmatos, vagyonnyainak eladására jó alkalmatossága; de mivel szőlő hegyei nintsenek, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Bajka, magyar falu, Bars vármegyében, N.-Sallóhoz északra 1 1/2 mfd. 80 kath. 102 ref. lak. Ref. anyatemplom. Földje, rétje, legelője elég és termékeny. Erdeje is van. F. u. többen. Ut. p. Léva.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Bajka, a lévai járásban fekvő magyar kisközség, melynek lakosai ev. reformátusok. E községet már a pápai tizedszedők jegyzéke is említi Boyg néven, 1306-ban pedig a nyitrai káptalannak egyik bizonyságlevelében találjuk. 1343-ban osztály tárgya Gyula ispán és testvére András fiai között. 1364 előtt Teechfi István van említve, mint a község ura, utána pedig a Bajkaiak; de 1390 előtt Sárai László temesi főispán is, a ki nővére fiának: Kistapolcsányi Péternek adja. Ez idő alatt a község folyton Bayka alakban van említve. Utána a Péliek a birtokosai, kik közül utoljára, még 1848 előtt Pély Nagy András birta; most pedig Salzberger János, kinek itt régi kúriája van, melyet még Pély Nagy András építtetett. A mostani református templomot 1894-ben emelték a réginek a helyén. Lakosainak száma 280, postája Barsendréd, távirója Nagysalló és vasúti állomása Alsóvárad.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Bajka. Kisközség a lévai járásban. Nevével először a nyitrai káptalan 1306-ban kelt egyik bizonyságlevelében találkozunk. A pápai tizedszedők listájában már a XII. században szerepel egy Boyg nevű község, amely — valószínűleg — azonos a mai Bajkával. 1343—1364. között Gyula ispán és testvérének, Andrásnak gyermekei, valamint Teechfi István a község ura. 1365-ben kerül a község a Bajkaiak birtokába. A XIV. század második felében Sárai László, temesi főispán és Kistapolcsányi Péter bírták Bajkát. Ezután a Pélieké a község — egészen 1848-ig. A XX. század elején a Szalczberger-családot találjuk itt, mint földesurakat. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Bingwaldmajor, Szalczbergermajor. A község területe 999 kat. hold, lélekszáma a viszszacsatoláskor 336.