Áttekintés
Párkányi járás
A Garammenti-hátság dombvidékén, a Párizs-patak völgyében, a község központjától 1 km-re északra fekszik.
Közigazgatás
1904-ig Magyarszőgyén területéhez tartozó puszta, ekkor (337 hektár területtel együtt) Kisújfaluhoz csatolták, azóta Kisújfalu településrésze.
Népesség
2011-ben 61 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 8,3 %-a.
Történelem
1295-ben említik először Arad néven, ekkor az esztergomi érsekség birtoka. Sokáig önálló falu, a 17. század végétől puszta (1570-ben még 500, 1664-ben 1000 akcse adót fizetett a törököknek). 1787-ben a Török-család birtoka 32 lakossal. 1905-ig Magyarszőgyénhez tartozott, ekkor a földesúr kérésére Kisújfaluhoz csatolták. 1926-ban a csehszlovák földreform során felosztották az itteni földeket és kolonistákat telepítettek ide.
Mai jelentősége
Külterületi lakóhely, evangélikus harangláb található itt.
Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99
ARAD. Tót falu Esztergom Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Kis Újfaluval által ellenben, a’ Duna partyán, Bátorkeszitől egy mértföldnyire. Határja közép termékenységű, réttye, legelője is meglehetős.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
Arad, puszta, Esztergom-, az uj r. szer. Komárom vgyében, Köbölkut mellett, jó szőlőhegygyel. G. Zerdahelyi család birtoka.


