Párkányi járás
Párkányi járás
A Garammenti-hátság dombvidékén, a Párizs-patak völgyében, a község központjától 1 km-re északra fekszik.
Közigazgatás
1904-ig Magyarszőgyén területéhez tartozó puszta, ekkor (337 hektár területtel együtt) Kisújfaluhoz csatolták, azóta Kisújfalu településrésze.
Népesség
2011-ben 61 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 8,3 %-a.
Történelem
1295-ben említik először Arad néven, ekkor az esztergomi érsekség birtoka. Sokáig önálló falu, a 17. század végétől puszta (1570-ben még 500, 1664-ben 1000 akcse adót fizetett a törököknek). 1787-ben a Török-család birtoka 32 lakossal. 1905-ig Magyarszőgyénhez tartozott, ekkor a földesúr kérésére Kisújfaluhoz csatolták. 1926-ban a csehszlovák földreform során felosztották az itteni földeket és kolonistákat telepítettek ide. Az Ullmann Adolf bélai, az esztergomi érsekség bajcsi és az Agricola Rt. bátorkeszi birtokain létrejött 456,7 ha összterületű kolónián 27, többségében evangélikus család települt le, amelyből 22 család volt szlovák (közülük nyolc romániai, illetve jugoszláviai repatriáns), 2 a cseh és 3 a morva. Az összes telepes birtok 3—20 ha közötti nagyságú volt. Az 1930-as népszámlálás adatai szerint a kolónián 135 személy élt. A kolónián 1928-ban egyosztályos szlovák iskola nyílt. 1995-ben kiépült az ivóvízhálózat a településen.
Mai jelentősége
Külterületi lakóhely, evangélikus harangláb található itt.
Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99
ARAD. Tót falu Esztergom Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Kis Újfaluval által ellenben, a’ Duna partyán, Bátorkeszitől egy mértföldnyire. Határja közép termékenységű, réttye, legelője is meglehetős.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
Arad, puszta, Esztergom-, az uj r. szer. Komárom vgyében, Köbölkut mellett, jó szőlőhegygyel. G. Zerdahelyi család birtoka.