Apáti

Ld. Apátújfalu.

Közigazgatás

1902-ig önálló kisközség (Hont vármegye, Ipolynyéki járás), azóta Apátújfalu része. Sem kataszteri területként, sem településrészként nem alkot többé külön egységet.

Népesség

Ld. Apátújfalu

Történelem

Apátit 1132-ben említik először, amikor birtokosa a Hont nembeli Lampert comes a bozóki apátságnak adja. 1277-ben is az apátság birtokaként említik a települést. 1302-ben "Apaty", 1358-ban "Apathy", 1386-ban "Apaty intra metas Alsonyenye" alakban szerepel az írott forrásokban. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1902-ben Újfaluval egyesítették Apátújfalu néven.

Mai jelentősége

Ld. Apátújfalu

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

APÁTI. Opatulze. Elegyes tót, és magyar falu Hont Vármegyében, birtokosa Vajda, és más Uraságok, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Házas Nenyéhez, mellynek filiája közel, Bozóktol mintegy két mértföldnyire. Határbéli földgye jó, fája tűzre elég, épűletre való kevés, legelője bővséges, és szőlő hegye is középszerű borokat terem, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Apáthi, Apatovcze, magyar falu, Hont vgyében, Balassa-Gyarmathoz 1/2 mfd. 168 kath. lak. Földe, rétje jó: szőleje kitünő bort terem; erdeje csekély. Birják Blaskovics Pál, Buócz Lajos, és több birtokosok.