Alsótőkés

Alsótőkés a Kassai-hegység (Szomolnok-Kassai-hegycsoport) délkeleti lábánál, a Miszlóka-patak (Myslavský potok) völgyében, 352 méteres (határa 302-521 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 10 km-re nyugatra. Alsótőkéstől északra magasodik az 521 méteres Krížna hora (Buchberk), a községhatár legmagasabb pontja. A község történelmi magját a mintegy 500 méter hosszú, a Miszlókai-patak völgyére merőleges Fő utca (Hlavná) képezi, mely mintegy 30 méteres szintkülönbséget ível át a Fő és a Tőkési utca (Klatovská) elágazásának kialakult háromszög alakú főtértől a Szent Mihály-templomig, mely körül a középkorban a falu legrégebbi településmagja épült ki. A főtér meghatározó épületei az államszocialista időszakban épült alapiskola és a községi hivatal épülete. A község belterülete a Miszlókai-patak völgyében folytatódik, nyugat felé 2 km hosszan a felsőtőkési határig, kelet felé pedig egybefüggő üdülőövezetet alkot több kilométeren keresztül, ez kelet felé Baska és Miszlóka területén folytatódik egészen Miszlóka központjáig. Az üdülőövezet a Miszlókai-patak bal oldali mellékvizének, a Vasicsin-pataknak (Vrbica) a völgyében folytatódik észak felé, erősen urbanizált jelleget adva az alsótőkési határnak. A Miszlókai- és a Vasicsin-patak összefolyásánál, a központtól 1,8 km-re keletre találjuk Mlynky külterületi lakott helyet. 2010-ben területének 41,2 %-át (247 ha) szántóföld, 26,4 %-át (158 ha) erdő, 14,7 %-át (88 ha) rét és legelő és 7,2 %-át (43 ha) kert foglalta el. Erdeit a Vasicsin-patak völgyének két oldalán találjuk (Berpáš, Jahodník, Blešlink, Za Timberk), a pataktól kelet felé a nagy Kassai-erdőben folytatódnak. A községet a 3404-es út köti össze Miszlókán (5,5 km) keresztül Kassával, illetve a szomszédos Felsőtőkéssel (2,5 km). Az Idabukóci-víztároló felduzzasztása (1968-76) után megnyitott 3319-es út Hilyón (3,5 km) keresztül Aranyidával (14 km) teremt összeköttetést. Alsótőkés délről Idabukóc, délnyugatról Hilyó, nyugatról Felsőtőkés, délkeletről pedig (rövid szakaszon) Baska községekkel, keletről Miszlóka, északkeletről és északról pedig Kassa-Észak kassai városrészekkel határos. Déli határát a Miszlókai-patak képezi.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai járáshoz tartozott, majd az ekkor létrehozott Kassa-vidéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). Területe (1910-21: 5,78 km², 2011: 5,99 km²) a 20. században 21 hektárral (3,6 százalékkal) gyarapodott. A területcserére a 20. század első felében került sor: keleten Kassa határának egy részét (a Vasicsin-pataktól keletre eső területet) Alsótőkéshez csatoltak, ugyanakkor nyugaton egy kisebb határrész Felsőtőkéshez került.

Népesség

Alsótőkésnek 2011-ben 726 lakosa volt, melynek 84,4 %-a volt szlovák nemzetiségű, 14,2 %-a viszont nem nyilatkozott nemzetiségéről. A középkorban német lakosságú település a 17-18. századtól szlovák és magyar lakosságúvá vált. Magyar lakosai a 19. századra asszimilálódtak és 1880-ban a lakosság 98,4 %-a szlovák anyanyelvű volt. 1941-ben 526 lakosának 93,8 %-a volt szlovák és 6,3 %-a (33 fő) magyar anyanyelvű. A lakosság túlnyomó többsége (1921-ben 96,6 %, 2011-ben 64,0 %) római katolikus vallású, 2011-ben a felekezeten kívüliek a lakosság egytizedét (10,7 %) alkották, magas volt a felekezeti hovatartozásukról nem nyilatkozók aránya (18,3 %) is. A község népessége az 1890-1991 közötti évtizedben viszonylagos stabilitást mutatott (485-591 fő között változott, csak 1950-1961 között figyelhető meg jelentősebb növekedés – 496 főről 587 főre). Az 1990-es évek szerény gyarapodását (587 főről 614 főre) a szuburbanizáció megindulásával gyors növekedés váltotta fel az ezredforduló után: 2001-2011 között egyhatodával (614 főről 726 főre) nőtt a község népessége és a növekedés üteme 2011-2017 között tovább gyorsult (2017-ben már 826-an éltek Alsótőkésen). 2011-ben a község lakosságának 90,5 százaléka (657 fő) élt Alsótőkésen, 9,5 %-a (69 fő) pedig Mlynky településrészen. A község népsűrűsége (2011-ben 121 fő/km²) a járási átlag másfélszerese.

Történelem

Alsótőkés első írásos említése 1317-ből származik, ekkor még Újfalu, illetve Németfalu (Vyfolu, Nemutfolu) néven említik. Neve arra utal, hogy németek alapították, akik a 17. századig a lakosság többségét alkották (számos német eredetű földrajzi név is őrzi emléküket: Galberg, Buchberg, Timberk stb.). A 14. századig a Vid nemzetségbeli Chyrke család birtoka volt, majd 1374-től egyike Kassa város jobbágyfalvainak. 1323-ban már Tőkésújfalu („Teukes-Huy falu”) néven említik, neve arra utal, hogy irtványföldön települt. A szomszédos Felsőtőkéstől való megkülönböztetésként 1382-ben már mint „Inferior Tukes”, 1397-ben mint „Al-Teukes” szerepelt. 1317-ben már állt fatemploma, melyet 1375-re kőtemplommal váltottak fel. Lakói a 16. században evangélikus hitre tértek. 1553-ban hat lakott portája volt. 1580-ból ismert „Nyder-Beckseyffen” német neve is (később Unter-Beckseifen). 1633-ban vízimalom és fűrésztelep működött a községben, melynek ekkor 20 jobbágy és 11 zsellérportája volt. A 17. század végére a katolikus egyház visszavette Alsótőkés templomát, de a lakosság teljes rekatolizálásra csak 1752-ben került sor. A 18. század elején a nagy pestisjárványban lakosságának nagy része elpusztult. 1715-ben 9, 1720-ban 6 lakott porta volt a faluban. Egyházközsége 1722-ben alakult újjá, 1749-ben azonban az alsótőkési plébániát áthelyezték Felsőtőkésre. 1780-ban 345 lakosa, 1828-ban 50 háza és 332 lakosa volt. Lakói fakitermeléssel, szénégetéssel, földműveléssel, pásztorkodással foglalkoztak, jellegzetes miszlókai foglalkozásnak számított a kassai piac számára folytatott kalácssütés és a 20. század elején nagy jelentőségre tett szert a gyümölcstermesztés is. 1831-ben 35, 1873-ban 27 lakosa halt meg a kolerajárványban. 1869-ben 446 lakosa volt, 1880-ra a kivándorlás és a kolera miatt ez a szám 384-re csökkent, de 1890-re ismét 502-re nőtt. A lakóházak száma 1880-1910 között 61-ről 101-re nőtt. 1896-ban egyosztályos népiskola létesült a községben. Az első világháborúban 15 lakosa vesztette életét. Alsótőkés 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1921-ben 533, 1930-ban 485 lakosa volt a községnek. 1927-ben megalakult az önkéntes tűzoltóegylet. 1930-ban lebontották a középkori kőtemplomot, helyén Július Wirth tervei alapján építették új, neogótikus stílusú templomot. 1938. novemberétől 1945. januárjáig ismét magyar fennhatóság alá került. 1941-ben 93 háza és 526 lakosa volt. 1944-ben határában működött a Petőfi- és a Nyevszkij-partizánbrigád. 1948-ban hivatalos nevét a korábban használt Nižný Tejkeš helyett hatósági úton Nižný Klátovra változtatták. 1950-ben 496, 1961-ben 587 lakosa volt. Mezőgazdasági szövetkezetét 1958-ban alapították (1972-ben Felsőtőkés, 1973-ban pedig Hilyó szövetkezetével egyesítették). 1970-ben 577, 1980-ban 591, 1991-ben 587 lakosa volt a községnek, házállománya a 20. század második felében másfélszeresére nőtt (1950-ben 105, 1990-ben 163 ház). Az 1970-es években új, a Fő utcával párhuzamos utcát nyitottak (Csendes utca). A község címerét és zászlaját (az 1839-es pecsét rajza alapján) 2000-ben fogadták el. 2001 után egyre többen költöztek ki Kassáról és telepedtek le Alsótőkésen, 2001-2017 között az egyre inkább Kassa kertvárosává váló község népessége 614 főről 826 főre ugrott.

Mai jelentősége

A községben szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda működik. Határában 2011-ig építési követ (amfibolitot) és márványt bányásztak. Szent Mihálynak szentelt római katolikus temploma 1930-31-ben épült neogótikus stílusban. A községet a zöld turistajelzés köti össze a kassai KVP-lakóteleppel, illetve a Podkova-hágón keresztül Jászómindszenttel.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

A. és F. Tőkés. Elegyes faluk Abaúj Várm. földes Uraik több Urak, lakosaik katolikusok, fekszenek a’ Kassai járásban; földgyeik néhol soványak, vagyonnyaik külömbfélék.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Tőkés, (Alsó és Felső), 2 egymáshoz közel fekvő tót falu, Abauj vmegyében, a Miszla patakja mellett, hegyek közt; 863 kath. lak. Felső-Tőkésen kath. plébánia van. Határuk hegyes, völgyes, sovány; erdejök szép s fenyvesük is van. F. u. Kassa városa. Ut. p. Kassa.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Hilyótól északra fekszik Felső-Tőkés, 56 házzal és 488 tót ajku lakossal. Postája és távirója Kassa. Mellette van Alsó-Tőkés, 49 házzal, 501 tót lakossal. Mindkét községnek régi kath. temploma volt, a felső-tőkésit Kassa városa mint kegyur, 1868-ban ujjá épittette. Azelőtt a plébánia Alsó-Tőkésen volt, 1749-ben áttették Felső-Tőkésre.

Helységnévtár

Tőkés (Alsó-), rk. 379 Felső-Tőkés, örmény 1 - , gk. - Kojsó, izr. 5 Rozgony.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Alsótőkés. Csak annyit állapíthatunk meg történetéből, hogy a XIV. századig a Vid-nemzetségbeli Chyrke-család kezén volt. Római katolikus temploma többszázéves. Plébániája 1749-ig állott fenn s akkor áttették Felsőtőkésre. A község területe 1036 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 536.