Alsószerdahely

A község a Vág jobb partján, az Alsó-Vágmente kistájon, 124 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Szered központjától 2,5 km-re délkeletre, Galántától 9 km-re északra. Csaknem teljesen egybeépült Szereddel. Határa a Vág mindkét partjára kiterjed, túlnyomórészt mezőgazdaságilag művelt terület (a szántók az összterület 60,9 %-át foglalják el). Bővebben

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Galántai járáshoz tartozó község. 1920-ig nagyközségként Pozsony vármegye Galántai (Külső-) járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Galántai járáshoz tartozott. 1939-45 között a Szlovák Állam része volt (Pozsony megye, Nagyszombati járás). 1949-1960 között a Szeredi járáshoz, majd annak megszüntetése után 1960-tól a Galántai járáshoz tartozott. 1971-1990 között Szered városrésze volt. Területe (13,47 km²) 1910-21-hez képest (13,50 km²) csak minimális mértékben változott; 1950 után határából 3 hektárt Szeredéhez csatoltak.

Népesség

Alsószerdahely a több évszázados szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik, 2011-ben 1424, túlnyomó többségében (89,2 %) szlovák nemzetiségű lakosa volt. 1910-ben még lakosságának egyhatoda, 1921-ben már csak 3,1 %-a (48 fő) vallotta magát magyarnak. A többség (2011-ben 73,2 %, 1921-ben még 98,5 %) római katolikus vallású, viszonylag magas a felekezeten kívüliek aránya (14,6 %) is. Bővebben

Történelem

Első írásos említése 1283-ból származik, ekkor IV. László oklevelében „Zeredahal” néven szerepelt. Feltetételezések szerint már jóval korábban létezett forgalmas vásárhelyként, erre utal szerdai piacnapra utaló neve és plébániájának védőszentválasztása is. Valószínűleg azonosítható a zoborhegyi apátság 1113-as birtokösszeírásában említett „Villa Episcopi” településsel. Bővebben

Mai jelentősége

Az erősen urbanizálódó, ipari jellegű községben négyosztályos szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda található. Elektronikai ipara (Dong Jin), üveggyapot- (Novoplast) és konténergyártása (UT) jelentős. Szent Jakabnak szentelt római katolikus temploma 1781-ben épült klasszicista stílusban. Nepomuki Szent János szobra a 18. század második felében emelt későbarokk műemlék.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Vág Szerdahely. Tót falu Pozsony Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, ’s mintegy 16 kuriális Nemesek is laknak benne, lakosai katolikusok, fekszik Szeredhez 1/2 órányira; határja jó termékenységű, legelője hasznos, erdeje is van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szerdahely (Vágh), vegyes tót-magyar f., Poson vmegyében, Szered mellett. Lakja 1051 kath., 21 zsidó. Van kath. paroch. temploma, jó határa; hajó-malmai a Vágh vizén. F. u. az esztergomi érsek. Ut. p. N.-Szombat

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Galántától éjszakra Nebojsza, Barakony, Vága és Vág-Szerdahely feküsznek; az utóbbi már 1313-ban fönnállott s régen Szent-Jakabegyházának hívták.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Vágszerdahely, a Mátyusföld határán fekvő nagyközség. Házainak száma 211, lakosainak száma meg 1308, kik legnagyobb részben róm. kath. vallású tótok. Ez is az esztergomi érsekség ősi birtoka, mely mint ilyen már 1355-ben szerepel. Az 1553-iki portális összeírásba 22 portája van felvéve. Mindvégig az érsekséget uralta. 1665-83 között a törökök teljesen feldúlták. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Alsószerdahely, Vágszerdahely, v. Pozsony vm., (Dolná Streda, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. szeredi esp. ker-ében. - 1283: Zeredahel. Tp-át 1313 e. Szt Jakab tiszt. sztelték. - Plébánosai: 1313 k. András, 1560: Orozy György, 1562: János, 1600 k. Gudóczy Benedek, 1624 e. Babóthy Ferenc, 1647 k. Kolosy György, 1688: Gabrieli János, 1691: Dorikovics Pál, 1695: Paulikovics Mátyás, 1705: Megléthy János, 1709: Parancsay György, 1717: Loksay Gábor, 1720: Gyöngyösy György, Weinperger János, 1727: Szalay Sámuel, 1750: Tholt Ferenc, 1752: Okolicsányi László, 1764: Gulik László, 1775: Valdinuzy Antal, 1806: Vághy Lázár, 1838: Bublik István, 1846: Lehoczky János, 1851: Zabkovics Ferenc, 1886: Wojtek József. Kegyura 1880: az esztergomi érs. Anyakönyvei 1717-től. Anyanyelve 1910: szl., m. - Filiája 1917: Vága. ** Némethy 1894:302. - Schem. Strig. 1917:200.

Helységnévtár

Szerdahely (Vág-) (Szerdahely an der Waag), RK. 1148 Esztergom, ág. 1 - , izr. 41 Szered.