Áttekintés
Kassai járás
Alsóolcsvár az Alsó-Tarca-dombság (Gervinka-hegy, Kapáshegy) nyugati lábánál, a Tarca völgyében, 191 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Az egyesített Kassaolcsvár község belterületének déli részét alkotja, már a 18. században egybeépült Felsőolcsvárral. Áthalad rajta a Kassaolcsvárt Beszterrel (3,5 km)összekötő számozatlan mellékút. Határa délnyugaton a Tarcáig nyúlik, keleten pedig egészen az Alsó-Tarca-dombság gerincéig terjed.
Közigazgatás
1944-ig önálló község, azóta Kassaolcsvár két településrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban a Kassai járáshoz tartozott. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Sáros-Zemplén megye, Eperjesi járás). Területe 1910-21-ben 3,68 km², 2011-ben 3,71 km² (Kassaolcsvár területének 42,8 százaléka) volt.
Népesség
Alsóolcsvárnak 2011-ben 510 lakosa volt, itt élt a község népességének 42,1 százaléka. A történelmi szlovák-magyar nyelvhatáron található község lakosságának zöme a 19. század végén szlovák anayanyelvű volt. A magyar anyanyelvűek aránya 1880-1910 között 15,6 %-ról (49 fő) 2,5 %-ra (6 fő) esett vissza. Az első csehszlovák népszámlálás során a lakosság 6,0 %-a (15 fő) vallotta magyarnak magát.
Történelem
Alsóolcsvár első írásos említését 1288-ból találjuk „Olchwar” alakban. Neve szláv eredetű személynévből (Ovcsár – ovčiar – juhász) származik. A települést a 13. században német telepesek alapították. 1303-ban a szalánci váruradalom része lett, ekkor szakadt el tőle a széplaki apátság birtokába került Felsőolcsvár. 1330-ban „Ochuar” néven említik. 1337-ben már templomos helyként szerepelt a pápai tizedjegyzékben, mely Olcsvár István nevű papját is név szerint említi.
Mai jelentősége
Alsóolcsvár településrészen található az egyesített Kassaolcsvár községi hivatala, óvodája és temetője.
Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99
Alsó, és Felső Olcsva. v. Olcsvár. Abaúj Várm. Alsónak földes Ura Zombory, és több Uraságok, fekszik Felsőhöz közel, mellynek filiája, határjaik jól termők.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
Olcsvár (Alsó), tót-magyar f., Abauj vmegyében, a Tarcza völgyében, Kassához keletre 1 órányira: 221 kath., 54 evang., 41 ref., 17 zsidó lak. Határa termékeny; legelője egészséges; rétjei kétszer kaszálhatók. F. u. Zombory és Olcsváry nemzetség.
Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914
Tovább keletre a Tárcza völgyében fekszik egymás mellett Felső- és Alsó-Olcsvár. (...) Alsó-Olcsvárnak 55 háza és 315 tótajku lakosa van.
Helységnévtár
Olcsvár (Alsó-), rk. 226 F.-Olcsvár, gk. 36 Zdoba, ág. 12 Kassai tót egyház, ref. 33 Beszter, izr. 8 Rozgony.
Nemzetiség
| Nemzet | Fő | Arány |
|---|---|---|
| magyarok | 15 | 6% |
| szlovákok | 232 | 92% |
| németek | 0 | 0% |
| egyéb | 4 | 2% |
| összlétszám | 251 |


