Alsókemence

Alsókemence a Kemencei-patak (Kamenický potok) mentén, az Abaúji-hegyalja északi részén, a Szalánci-hegység nyugati lábánál, 300 méteres (határa 288-859 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 24 km-re keletre, Hernádzsadánytól 26 km-re északkeletre, Gálszécstől 18 km-re északnyugatra, Kecertől pedig 12 km-re délkeletre. Keleti-nyugati irányban mintegy 7 km hosszúságban elnyúló határának nyugati részét a Kemence-patak völgyének nagyrészt mezőgazdaságilag művelt medencéje, keleti részét a Szalánci-hegység lomboserdőkkel borított hegyei (Pece-hegy – 768 m, Holubia hora – 710 m, Lazy – 859 m) foglalják el. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1949-ig a Kassai, 1949-1960 között a Gálszécsi, majd 1960 után a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1939-1945 között a Szlovák Állam része volt (Sáros-Zemplén megye, Tőketerebesi járás). Területe az elmúlt évszázad során nem változott (1910-1921, 2011: 13,33 km²).

Népesség

A községnek 2011-ben 546 lakosa volt, melynek 92,7 %-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát. A 20. század elején még részben magyar lakosságú falu magyar kisebbsége a század közepére beolvadt a 18. században betelepült szlovák többségbe. 1880-ban lakosságának egyhatoda (17,2 %), 1890-ben egynegyede (25,3 %), 1900-ban és 1910-ben egyötöde (20,8 % - 21,8 %) volt magyar anyanyelvű, 1921-ben öt, 1930-ban már csak egyetlen lakosa volt magyar nemzetiségű. Bővebben

Történelem

Első írásos említése 1347-ből maradt fent, ekkor „Kemenche” néven említik. Nevét a Kemence-patakról kapta (maga a pataknév szláv eredetű, a köves vízfolyás jelentésű „kamenica” szóból származtatják). A 14. században a szinyei uradalomhoz tartozott, melyet 1390-ben Zsigmond király Perényi Miklósnak adományozott. Mai nevén először 1427-ben említik „Alsow Kemenche” néven. Bővebben

Mai jelentősége

A községben négy évfolyamos szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda található (a gyerekek Felsőkemence és Ránkfüred községekből is ide járnak). Református temploma 1840-ben épült klasszicista stílusban, 1951-ben felújították. A Forgách család parkkal körülvett klasszicista kastélya 1830-ban épült klasszicista stílusban, 1896-1905 között felújították. 1945-től 1970-ig iskola, 1966-2012 között gyermekotthon működött falai között, 2016-tól a községi hivatalnak ad otthont. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Alsó, és Felső Kemencze. Két tót faluk Abaúj Várm. Alsónak földes Ura Kácsándi Uraság, amannak pedig több Uraságok, fekszik ez Regete Ruszkához közel, mellynek filiája, lakosai katolikusok, többen evangelikusok, és reformátusok, határbéli földgyei alsó Kemenczének jó termékenységűek, vagyonnyai jelesek, piatzozása Kassán nem meszsze, Felső Kemenczének pedig határja követses, és soványas, és piatzozása is tovább esik.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kemencze (Alsó), Dolni Kamenic, Abauj vmegyében, tót-magyar falu, Ránkhoz délre 1 órányira: 65 r. kath., 41 g. kath., 130 evang., 120 ref., 12 zsidó lak. Ref. szentegyház. Kastély. F. u. gr. Forgács. Ut. post. Szinye.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Fölebb éjszakra Alsó-Kemencze községben híres özv. gróf Forgách Sándornénak renaissance izlésű kastélya, melyben remek téli-kert is van; parkja is párját ritkítja.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Északra innen fekszik Alsó-Kemencze, 80 házzal, 506 magyar és tótajku lakossal. Postája Bőd. Itt van özv. gróf Forgách Sándorné birtoka. Renaissance-izlésü kastélya, melyben remek téli kert is van, a vármegye legszebb parkjainak egyikében áll.

Helységnévtár

Kemence (Alsó-) (Dolni Kamenic), rk. 91 Regete-Kuszka, gk. 62 Kelecsény, ág. 268 Felső-Kemence, ref. 94 Pető-Szinye, izr. 14 Rozgony.