Alsócsitár

A község a Zoboralján, a Tribecs-hegységhez tartozó Zsibrice (619 m) és a Harancs-hegy (476 m) déli lábánál fekszik, Nyitrától 7 km-re északkeletre, Kolontól 2,5 km-re délnyugatra. Nyitragerencséren (3,5 km) keresztül Nyitrával, valamint Kolonon keresztül Gímessel (6 km), valamint a szomszédos Pogránnyal (3 km) mellékutak kötik össze, területét a 65-ös főút Nyitra és Aranyosmarót közötti szakasza is érinti. Területének csaknem felét a Tribecs erdei borítják. Délnyugatról Nyitragerencsér, északnyugatról Podhorany (Menyhe katasztere), északkeletről Zsére és Kolon, délkeletről pedig Pográny községekkel határos. Északnyugati határát a Tribecs gerince alkotja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Nyitrai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Nyitrai járáshoz. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Nyitra megye, Nyitrai járás). 1975-2002 között Nyitrához tartozott. Területe (7,49 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

A zoboraljai magyar nyelvszigethez tartozó, a 20. század második feléig túlnyomórészt magyarok lakta község az 1970-es évektől szlovák többségűvé vált a Nyitrához csatolását követő népességnövekedés és az asszimiláció révén. 1910-ben 447, 1921-ben 462, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt, a szlovákok aránya 1921-ben 8 % volt. 2011-ben 707 lakosa volt, melynek már több mint kétharmada szlovák nemzetiségűnek vallotta magát (68,9 %), a magyarok aránya 27 %-ra csökkent. A lakosság túlnyomó többsége (77,8 %) római katolikus vallású.

Történelem

1113-ban a zoborhegyi apátság birtokainak leírásában említik először Sitar néven. 1348-tól a gímesi vár birtoka volt, majd az 1600-as évektől az Ugrin, Majthényi, Migazzi családok a földesurai, 1800-tól pedig a Zerdahelyiek. Templomát a falu kegyura, Migazzi bíboros építtette a 18. században régebbi alapokra. 1906 és 1917 között Kodály Zoltán több alkalommal járt a községben, ahol 27 népdalt jegyzett le. 1920-ig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták, 1939-45 között pedig a fasiszta Szlovák Államhoz tartozott. Lakói földműveléssel, gyümölcstermesztéssel és borászattal foglalkoztak. 1970-ben még lakosságának 64,5 %-a magyar nemzetiségű volt. Magyar általános iskoláját 1976-ban szüntették meg. 1975-ben Nyitrához csatolták, de a 2002-ben tartott népszavazáson a lakosság az önállósulásra szavazott.

Mai jelentősége

A Nyitra szuburbiájának számító községben szlovák óvoda működik. Szent Imrének szentelt római katolikus temploma 1785-ben épült klasszicista stílusban. Határában, a Zsibrice déli lejtőin 1954-ben 24,5 ha-on természetvédelmi területet létesítettek.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Magyar Csitár. Magyar falu Nyitra Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Kolonhoz, és Űrmenyhez sem meszsze, Nyitrától egy mértföldnyire, piatzozása Bajnán, földgye első Osztálybéli, de mivel fája sem tűzre, sem pedig épűletre nintsen, és szőleje sintsen, legelője szoross, réttye pedig hibás, a’ harmadik Osztályba tétettetett.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Csitár, magyar falu, Nyitra vgyében, vármegyében, Nyitrához észak-keletre egy mértföldnyire, 347 kath., 9 zsidó lak., filial. templommal. Határa dombos, de termékeny; erdeje bőven; rétei jók. F. u. gr. Forgács, a religiói fundus, s m. k.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nyitra-Csitár, a Zsibricza-hegy alatt fekvő magyar község, 384 r. kath. vallásu lakossal. Postája Pográny, táviró- és vasúti állomása Nyitra. Kath. templomának építési ideje ismeretlen. Kegyura a nyitrai püspök. A községházán a helységnek 1769-ből származó urbáriumát őrzik. A lakosok nagy részét az 1866-iki kolerajárvány kipusztította. Földesurai a Zerdahelyiek voltak, jelenleg pedig gr. Zamojszky Tamásné szül. gróf Zamojszky Ludmillának van itt nagyobb birtoka.