Nyírágó

A község a Garammenti-hátság dombvidékének keleti, a Garam felé lejtő oldalán, enyhén dombos, mezőgazdaságilag művelt területen fekszik, a Nyíri patak (Negyedik Sár, Nyrica) partján, Zselíztől 8 km-re délnyugatra, Párkánytól 33 km-re északnyugatra. Elődközségei, Nyír és Ágó teljesen egybeépültek évszázadok óta. Mellékutak kötik össze Zselízzel, Málassal (5 km) és Farnaddal (5,5 km). Északról és északkeletről Zselíz, délkeletről Lekér (Garamdamásdi kataszter), délről nagyon rövid szakaszon Érsekkéty, délnyugatról Kural és Farnad községekkel határos. Délnyugati határa egyben Bars és Esztergom megyék történelmi határát alkotja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1942-ben alakult Nyír és Ágó községek egyesítésével és az Ágónyír hivatalos nevet kapta. Elődközségei 1920-ig Bars vármegye Lévai járásához tartoztak kisközségként, Csehszlovákiához csatolásuk után pedig 1923-38 között a Zselízi járáshoz. 1938-45 között visszacsatolták őket Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Lévai járás), majd a magyar közigazgatásban egyesítették őket. Nyírágó 1945-1960 között a Zselízi járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után a Lévai járáshoz csatolták. Területe 1939-hez képest (13,72 km²) 23 hektárral csökkent (13,49 km²), Nyír és Ágó ma egyetlen katasztert alkotnak.

Népesség

Elődközségeinek 1910-ben 686, 1921-ben 788, 1939-ben pedig 929, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosuk volt. 1945 után magyar lakosságának mintegy egyötödét kitelepítették Magyarországra. 1939-2011 között népességének 39,4 %-át elveszítette, az 1991-2001 között még 13,3 %-os csökkenést (657-ről 569 főre) az ezredforduló után stagnálás követte. A lakosság többsége magyar nemzetiségű (62,3 %), a szlovákok aránya 1991-2011 között 20,1 %-ról 35,2 %-ra nőtt. A község lakosságának 62,0 %-a római katolikus, 17,4 %-a pedig református vallású. Nyír hagyományosan katolikus, Ágó pedig református (1921-ben 72,4 %) többségű volt .

Történelem

Nyír a kőkortól lakott helyen települt, első okiratos említése a tatárjárást utáni (1247 Nyr), 1249-ben pedig IV. Béla adományaképpen Archinus kamaragróf birtokába került. Két évszázaddal később a győrödi Pobor család birtokában találjuk. A mohácsi vész esztendejében elhagyott hellyé vált, ekkor Barthamas földe néven említi egy összeírás. A 17–18. századokban Nyér alakban találjuk, ekkor az Ebeczky és a Sipeky családok osztozkodnak határán. Később a Breuner grófoké, valamint örököseiké lett. Ágót 1290-ben említik először Aguch néven. A 17. században a báró Amade és a gróf Esterházy család a birtokosa, a 19. század végén Breuner Ágost gróf örököseinek volt nagyobb birtokuk Ágón. Lakosai túlnyomórészt református vallásúak voltak, temploma 1864-ben épült. 1851-ben 202 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig mindkét község Bars vármegye Lévai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartoztak. 1942-ben Ágónyír néven egyesítették a két községet.

Mai jelentősége

A községben magyar nevelési nyelvű óvoda található. Nyír Nepomuki Szent Jánosnak szentelt katolikus temploma 1766-ban épült, Ágó református templomát 1764-ben emelték. Néprajzi múzeum is található a községben.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

AGHO. vagy Agko, Agov. Elegyes magyar falu Bars Vármegyében, földes Ura, Gróf Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Lévátol három mértföldnyire. Mivel e’ helységnek határbéli földgye, síkos, és termékeny, legelője saját marháinak alkalmatos, és elegendő, némelly gyümöltsös kertyei is vagynak, minden féle vagyonnyaiknak eladására jó módgya, de mivel fájok nintsen, sem szölejek, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Agó helység, fekszik Bars vármegye Lévai járásának déli részin, határai Garam-Vezekény, Garam-Damásd, Kéty, Nyir helységek és a Kerek-Udvardi puszta; – kiterjedése 1432 hold szántóföldek, rétek és legelők, mind majorsági, melly kisebb részekre osztva jelenleg haszonbérben vagyon. Fekvése róna, földje jó gabonatermő, fekete, homokkal vegyes. Lakosai száma: 50 kath., 152 reform. = 202 lélek, kik általjában földmivelésből élnek, és egynehány tót zsellért kivéve, mind magyarok. Vagyon ref. templomja, melly a Garam-Vezekényi anyaekklézsiához tartozik. Birtokosa gróf Eszterházy Jánosné szül. Festetics Rozina grófnő, kinek Zelizi uradalmához tartozik.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nyir, Esztergom vármegye határán fekvő magyar kisközség, 353 róm. kath. vallású lakossal. E községet IV. Béla király 1249-ben Archinus kamaragrófnak adományozta. 1423-ban a győrödi Pobor család birtokában van. Az 1527-iki összeírásban mint „Barthamas földe” és teljesen puszta hely szerepel. A XVII. században az Ebeczky, majd a Sipeky család a földesura, mely utóbbinak itt híres ménese volt. Itt volt elhelyezve ez időben a vármegye ménese is. A XVII. és a XVIII. században állandóan Nyér néven találjuk emítve. Most Breunner Ágost gróf örököseinek van itt nagyobb birtokuk. Katholikus templomának építési ideje meg nem állapítható. Ide tartoznak Dolina és Nyir puszták is. Postája Nagymálas, távirója és vasúti állomása Zseliz. Ágó. Garamvölgyi magyar kisközség, melynek nyomaira már a nyitrai káptalannak egy 1290-ben kelt bizonyságlevélben akadunk, a mikor Aguch néven van említve. Később Agh néven szerepel és csak a XVII. században találkozunk az Aghó elnevezéssel, a mikor a báró Amade és a gróf Eszterházy család a birtokosa. Most Breuner Ágost gróf örököseinek van itt nagyobb birtokuk. Lakosainak száma 415, a kik nagyrészt reformátusok. Templomuk 1864-ben épült. A községnek a postája Nagymálas, távirója és vasúti állomása Zseliz.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Nyír. A tatárjárás előtti évtizedekben már fennáll a község. 1249-ben IV. Béla adományaképpen Archinus kamaragróf birtokába kerül. Két 'vszázaddal később a győrödi Poborcsalád birtokában találjuk. A mohácsi vész esztendejében elhagyott hely és ekkor „Barthamas földe” néven említi egy összeírás. A XVII. és XVIII. századokban Nyér alakban írják nevét. Ekkor az Ebeczky- és a Sipeky-család osztozkodnak határán. Később a Breuner grófok, valamint örököseik bírnak nagyobb birtoktesteket itt. Hozzátartozik Nyírpuszta. A község területe 1388 kat. hold, lélekszáma a viszszacsatoláskor 477. Agó. Első írásos említését a nyitrai káptalannak egy bizonyságlevelében találjuk, mely 1290-ben kelt. Ekkor Aguch néven szerepel. A későbbi századok során Agh alakban emiitik ok mányaink. Mai alakjában — Aghó írásalakban — a XVII. században talál kozunk nevével. Ezidőben a báró Amadé- és az Eszterházy-család a községhatár urai. Később a Breuner grófi családot találjuk a földek birtokában. A község területe 996 kat. hold és lélekszáma a visszacsatoláskor 452.