Ágcsernyő

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

AGSTERNŐ. Elegyes lakosú falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Klobusiczky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Battyántol nem meszsze. Jeles szép kertyei, ’s gyümöltsössei vagynak, mellyeket a’ nagy körtvély fák fedeznek, határbéli földgye jó, kivévén e’ fogyatkozását, hogy néhol vízenyős, és az árvíz néha elnyomja termését, mind az által egyéb középszerű tulajdonságaihoz képest második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Ág-Csernő, hajdan Chorna, magyar falu, Zemplén vgyében, közel a Tiszához, Leleszhez délre 1 1/4 órányira: 47 r., 28 g. kath., 235 ref., 24 zsidó lak. Szántófölde 450 hold: rétje, legelője, erdeje bőséges. F. u. gr. Klobusiczky, és Szerdahelyi nemzetségek. Ut. p. Ungvár.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Ágcsernyő, Ung vármegye határán fekvő, bodrogközi magyar kisközség, 104 házzal s 495 lélekkel, kiknek nagyobb része ev. ref. vallású. Postája, távírója és a legközelebb eső vasúti állomása Bély. Hajdan Chorna, Cherna, vagy Chernafalu (Chernafol) elnevezés alatt szerepel. Előfordul Chernaföld és Chernyő elnevezés alatt is. Már 1214-ben találkozunk okleveles említésével, a mikor II. Endre király adományából a leleszi konvent pusztája volt. 1254-ben a Nátafalusi Csontos családnak is van itt része, de ekkor már csak praedium. 1270-ben a leleszi káptalantól elvétetvén, István király Ruke Jakabnak és Ágh nevű fiának adományozza, a mikor Chernaföldnek (Chernafewld) nevezi. Ennek az Ághnak az utódai a Cherneyek, kik innen veszik nevüket is. E család kihaltával a Bocskaiaké lett, kik azonban nem soká bírtokolták, mert 1448-ban már a Pelejtei és a Pelejtei Ágóczi család az ura. A XV. században egy részét a leleszi konvent ismét visszakapta, de 1450-ben az Azari család is birtokosa. 1569-ben Rákóczy György, Kálnássy Ferencz és Deregnyey Lajos kaptak a községre kir. adományt. 1583-ban Fekete Pétert iktatták Csernő részeibe. 1592-ben Balpataky Annát és Krucsay Imrét is birtokosai között találjuk. Hat évvel később Debreközy János özvegye, valamint Deregnyey Gergely, Bacskay Miklós és a leleszi prépostság között oszlik meg, a mikor Polyán-Cserneőnek is írják. 1600-ban a Daróczyakat is birtokba iktatják itt. 1627-ben Barakonyi Ferencz is birtokosa, 1663-ban pedig a Sóvári Soósok és Bocskay István. 1692-ben Klobusitzky András kapja; 1790-ben azonban II. Lipót egy részét a Ághchernei Szerdahelyieknek adományozza, míg a másik rész a Klobusitzkyak és a Kálnássyak birtoka. A mult század elején a leleszi konvent, a Szerdahelyi, Klobusitzky, Kovács és a Sallaky családok az urai. Most nagyobb birtokosa nincsen. Akasztószer nevű dülője valamelyik birtokos család pallosjogának az emlékét látszik megörökiteni. Ősi templomát Bacskói István főispán, előbb báró, később gróf, 1648-ban a helvét hitvallásúaknak adta. A reformátusok a templomot 1638-ban újjáépíttették. A községben egy régi nemesi udvarház van, melyet a Szerdahelyiek 1700 körül építtettek; ez most a dr. Fuchs Emilé.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Agcsernyő. Okleveles említését elsőnek 1214-ből találjuk, mikor is a le leszi konvent birtoka. István király 1270-ben Rukk Jakabnak és Aghnak ajándékozza. Rukk Agh ivadékai a Cherneyek s így alakult ki a község Agcsernyő neve. Az idők folyamán ugyanis több változatban szerepelt s az egykorú iratok szerint hajdan Chorna, Cherna, Chernafolu, Chernafewld, Charnyő, Polian-Cerneö alakban írták. A Cherney-család kihaltával Bocskai István szerzi meg a XV. század elején, de 1448-ban már a Pelejtei- és Agóczi-család kezén jegyezték fel. A XVI. század derekán a Rá kóczi, Málnássy- és Deregnyey-család nyer itt királyi adományt. Későbbi birtokos még itt a XVII—XVIII. században a Fekete, Balpataky, Krucsay, Debreközy, Bacskay, Daróczy, Bara konyi, Soós család, Bocskay István, Klobusitzky András, majd a Szerda helyiek és Sallayak. A XIX. század derekától kezdve nagyobb birtokosa nincs. Ősi róm. kat. templomát 1648 óta a reformátusok bírják. Hozzátartozik Cigánytelep. A község területe 1187 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 607. A csehek a kétévtizedes megszállás alatt morvákat és szlovákokat telepítettek a község határában.