Királyfa

A község a Kisalföldön, a Mátyusföld nyugati részén, a Vízközben, Szenctől 7 km-re délkeletre fekszik, a Feketevíz partján, mely elválasztja egymástól két településrészét, Királyfát és Papkörmösdöt. Területén keresztülhalad a Szencet Szereddel összekötő 62-es út, belterületén pedig a Szencről Nagyborsára (3,5 km) vezető országút. Mellékutak kötik össze Egyházfával (2 km) és Jókával (9 km). Nyugatról Zonctorony, délről Hegysúr, Egyházfa, Nagyborsa és Jóka, keletről Dunajánosháza, északkeletről Pusztafödémes, északról pedig Szenc, Réte és Újvilágmajor községekkel határos.

Közigazgatás

A Pozsonyi kerülethez és a Szenci járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1923-1949 között a Galántai járáshoz, 1949-1960 között a Szenci járáshoz, majd 1960-1996 között ismét a Galántai járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony vármegye, Galántai járás). 1943-ban hozzácsatolták Papkörmösdöt. A község két településrészre és kataszteri területre oszlik: Királyfa (16,51 km²) és Papkörmösd (3,40 km²). Területe 1939-hez képest (20,83 km²) 92 hektárral csökkent.

Népesség

Elődközségeinek 1921-ben 1399, 1939-ben pedig 1495 lakosuk volt. A következő fél évszázadra a népességszám csökkenése a jellemző (1991-ben 1365 fő). Királyfa lakossága 1991-2011 között 17,9 %-al növekedett, elsősorban 2001 után gyorsul fel a növekedés. A község már 1910-ben is szlovák többségű volt, ekkor azonban még jelentős (19,7%) magyar kisebbség is élt itt. A magyarok aránya 1991-re 6,1 %-ra, 2011-re 3,9 %-ra csökkent. A lakosság többsége (73,2 %) római katolikus vallású.

Történelem

A község területén az i. e. 1. évezredben germán törzsek laktak, akiket a 6. századtól szlávok váltottak fel. Már a Nagymorva Birodalom idején fontos hely volt, hiszen itt vezetett át a Pozsonyt Nyitrával összekötő út. Körmösdöt 1245-ben Kermesd alakban említi először oklevél. Királyfa neve a középkorban Villa Regia volt. Első említése 1335-ben történik, folyamatosan királyi birtoknak számított, míg Körmös egyházi birtokként a pozsonyi káptalan faluja volt. 1421-ben területén vadászkastély állt, ahol Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás is többször időzött. Körmösön 1595-ben kápolna állt, mely 1663-ban a faluval együtt egy török támadás során égett le. A támadást csak a kápolna harangja vészelte át. A 17. században mindkét település a Pálffyak birtoka lett (1647-ben Königseiden és Königsdorf neveken szerepel), akik 1712 és 1715 között barokk kastélyt építettek ide. A kastélyhoz angolpark és szép barokk híd is épült. A Pálffyak kastélykápolnájában volt egykor a Boldogságos Szűzanya kegyképe, amely a hagyomány szerint 1683-ban, Bécs török ostroma idején sokak szeme láttára sűrű könnyeket hullatott. Az eset hírére a kápolna búcsújáróhely lett. 1945-ben a harcok során a kastély és a park elpusztult és a kegyképnek is nyoma veszett. A 19. század elején Pálffy Ferenc grófnak nevezetes majorsága, tehenészete, sajtgyára és fácános-kertje volt itt. A 20. század elején is idősebb Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka és fejedelmi kastélya. Az 1870-es évek végén Királyfába beleolvadt Apácakörmösd falu, mely 1553-ban az óbudai, 1647-ben a pozsonyi apácák, 1787-ben pedig már a Pálffyak birtoka volt. 1943-ban Papkörmösdöt és Királyfa kisközségeket is egyesítették a magyar közigazgatás keretében.

Mai jelentősége

Királyfán szlovák alapiskola és óvoda működik, határában mezőgazdasági repülőtér üzemel. Számos műemléke van: Keresztelő Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma az 1945-ben elpusztult Pálffy-kastély kápolnajaként épült 1736-1738 között barokk stílusban. Szintén a kastélyhoz tartozott a Feketevízen átívelő, 17. századi híd, melyet 1904-ben szecessziós stílusban átépítettek. Papkörmösd katolikus temploma 1898-ban épült. Egykori uradalmi épület a falu keleti végénél álló majorság. A községhez tartozó Jánosházi majornál található a Szlovák Méhészeti Múzeum.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KIRÁLYFALVA. Königsaden. Elegyes falu, és igen szép Kastély Posony várm. földes Ura G. Pálffy Uraság, fekszik az egyik Duna ágának parttyán, Szentczhez 3/4 mértföldnyire, Borsának, és Szencznek szomszédságában. Meg újjíttatá e’ nevezetes Kastélyt G. Pálffy János 1726-dik esztendőben, ’s külső épűleti ékességein kivűl, olly gazdagon tsínosíttatta, és külömbéle drága belső bútorokkal oly pompásan készíttette el, hogy Hertzegi, sőt Királyi mulató helyet szolgáltathat. Itten fogadá FERENTZ Tsászár Mária TERÉZIA Királynét 1751dikben bányászi ruhában, midőn a’ Posonyi Ország Gyűlésére vissza útazott vala. A’ Vár formára épűlt híres Kastéllyon kivűl, még tágas, és tíszes Úri istálló, és ló oskola is van itten, melly épűleteket újj elevenséggel díszesít a’ nagy pompás kert, mellyen a’ ma nevezetes Brünnig sokáig dolgozgatott, ’s jeles tehetségét általa élő emlékezetben hagyta. A’ kert kő fallal keríttetett, ’s míg Eszterháza fel nem épűlt a’ Hazában, nagy hírrel fénylett, belső ékességeinek némelly részét láthattyák az útazók, a’ két róstéllyos vas kapun által. Nevezetesek itten a’ számos nyári külömbféle mulató házakon, faragott képeken, ’s indiai ízléssel készűlt földi zálán, és igen pomás üveg házon kivűl, a’ mesterséges tsőkön vezetett ugró víz omlások, mellyek a’ nézőt nem kevéssé gyönyőrködtetik. A’ ki pedig a’ ritka külső Országi külömbféle fáknak szemlélésében gyönyörködik, itten magának nem közönséges meg elégedést szolgáltathat. Nem meszsze épűlt a’ nevezetes majorság is, mellyben híres hollándiai módra készűlt sajtok nyomattatnak. Vidékje kies, mellyet az említett épűletek, és igen szép kert szembetűnőképen elevenítenek. KÖRMÖSD. Apácza Körmösd, (1796dikban Jánosházának neveztetett), és Pap Körmösd. Két tót falu Posony Várm. földes Urok G. Pálfy Uraság, a’ F. K. H. Tanátsnak 1795dikben 27dik Octoberében 22566 szám alatt költt rendelése szerént, M. Özvgy G. Pálfy Jánosné Aszszonynak meg engedtetett, hogy ez után JÁNOSHÁZÁNAK hívattathassék, de úgy, hogy az iratokban a’ régi neve is hozzá kaptsoltassék, lakosai tótok, katolikusok, fekszenek Egyházfalvának szomszédságában, határbéli földgyeik közép termékenységűek, réttyeik, legelőjik meglehetősek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Királyfalva, (Königsaden), Pozsony m. tót falu, a Pozsonyból Szeredre vivő országutban, Szenczhez 1/2 órányira, igen kies vidéken: 674 kath., 1 evang., 14 zsidó lak. Fő ékességére szolgál a helységnek a gr. Pálffy Ferencz nagy mulató kastélya, mellyhez egy gyönyörű kert is tartozik, sok különös ritka növényekkel, fákkal, sétáló helyekkel, üvegházakkal, halastóval, mesterséges viz-rohanással s a t. Határa 2 nyomásu s igen termékeny; rétjei szépek; közel Királyfalvához van az uraság majorsága, nevezetes tehenészettel, s sajtcsinálással, és fáczános kerttel. F. u. gr. Pálffy Ferencz, s feje egy uradalomnak. Apácza-Körmösd, Pozsony m. tót falu, Királyfalvához közel; 200 kath. lak. F. u. gr. Pálffy Ferencz. Pap-Körmösd, Pozsony m. tót falu, Királyfalvához közel: 258 kath. lak.. F. u. gr. Pálffy Ferencz.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Királyfa, tót kisközség, körjegyzőségi székhely, 137 házzal és régebben 1012, a legutóbbi népszámlálás szerint csak 948, róm. kath. vallású lakossal. Hajdan királyi birtok volt és Villa Regia néven szerepelt, s benne Zsigmond király nejének, Máriának szép nyári kastélyát is említik az egykorú iratok. 1397-ben már Királyfalu alakban találjuk, a mi azt bizonyítja, hogy hajdan magyar község volt. Ez időben Mátyás és András nevű nemesek voltak az urai, a kiktől Zsigmond király elvette, más birtokokat adományozván nekik. Az 1553-iki összeírásban Serédy Gáspár hét portája adózik itt. 1647-ben már a falu a Pálffyak birtoka és ez időben Königseiden és Königsdorf neveken szerepel. A mult század elején Pálffy Ferencz grófnak nevezetes majorsága, tehenészete, sajtgyára és fáczános-kertje volt itt. Ma is id. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka és fejedelmi kastélya, melyet Pálffy János nádor 771712-ben építtetett. E kastély tele van rendkívüli műizléssel és szakértelemmel összeválogatott műkincsekkel. Már a főlépcsőházban nagybecsű műtárgyak és festmények vannak elhelyezve. Carrarai márványváza, régi japán edények és berakott mívű márványasztalok, remek gobelinek, török zászló, török lófark és Lesczinszky Szaniszló lengyel király s VI. Károly olajfestésű arczképei. A folyosón a Pálffy család 28 tagjának olajfestésű arczképei függenek és számos egyéb olajfestmények között Kupeczky eredeti arczképe. Vannak még itt remek szekrények, japán és egyéb értékes edényekkel, továbbá régi nagybecsű órák. Az ú. n. pompéji terem falszőnyegei ódonszerűen, kézzel vannak festve és a terem stilszerű régi bútorokkal berendezve. Benne két művészi kivitelű, életnagyságú, fekvő női szobor van elhelyezve, melyeket carrarai márványból Tantardini olasz szobrász faragott. Itt van József császár márványszobra és két vert ezüstből készült, embernagyságú görög váza. A gróf háló- és toilette-szobájában 84 régi, eredeti festmény és számos régi bronzszobor foglal helyet. A nagy hálószobában remek roccoco-stilű, I. Napoleon korabeli óriási ágy áll, továbbá remekmívű ékszerszekrény, teknőscsonttal és gyöngyházzal kirakva. E szoba márvány-kandallója ezüsttel van lemezelve és felszerelve. Van itt egy remek szép, régi olvasó-állvány is és két karszék, melyeket Mária Terézia ajándékozott Pálffy Miklós nádornak. Végre nyolcz régi, eredeti nagybecsű festmény. Az u. n. zeneteremben álló zongorát régi, remekbe készült japán selyemterítő födi. E terem falai tele vannak eredeti régi festményekkel és itt van elhelyezve az I. Napoleon ajándékozta empire-stilű falióra is. Az u. n. kék-szalonban rendkívül becses asztalka áll, melyen 11 antik kamea 219 darab brilliánskő közé van foglalva. E teremben gyönyörű bútorok állanak és a falakon régi mesterektől való festmények függnek. Az u. n. tükörszobában ritka becsű vázák, bútorok, órák és festmények vannak elhelyezve. A nyári ebédlő velenczei tükör-csillárokkal van díszítve és vörös bársony-bútorokkal bútorozva. Az u. n. sárga-szalonban nagybecsű japán-szekrények és az ott elhelyezett velenczei csillárok vonják magukra a szakértők figyelmét; az u. n. Mária Terézia-teremben pedig japán-szekrények és állványok és két nagyértékű álló óra. Az u. n. zöldszalonban gyönyörnű régi roccoco-butorok láthatók, és a falakon régi nagybecsű festmények függenek. A 10. számú vendégszoba vörös brokáttal és ugyanilyen bútorral van berendezve. A 11. számú vendégszoba kék falszőnyegű és itt 83 régi eredeti aczélmetszet van a falakon elhelyezve, a szekrények pedig nagyértékű meisseni edényeket rejtenek. Az e szobához tartzó hálószobában 41 régi metszet függ. A 12. számú vendégszoba falai régi, préselt bőrszőnyegekkel vannak bevonva. A 13. számú vendégszoba ablakait valódi brüsszeli csipkefüggönyök díszítik, ugyanígy a 14. számúét is, a hol még egy nagybecsű velenczei tükör vonja magára a figyelmet. A kis lépcsőházban számos metszet és festmény van elhelyezve. A dolgozó-szobában feltünik egy remekmívű óra, porczellánvirágokkal, és egy régi, értékes szekrény. A kápolna-folyosón több ritka becsű régi szekrény, bútor és régi mesterektől való nagyértékű festmények tűnnek szembe. Az oratorium falait vörös selyem faliszőnyeg fedi és itt is régi becses szentképek vannak elhelyezve. Az u. n. hosszú folyosó falai tele vannak régi híres mesterek festményeivel, ezek közt Rubens, Van Dyk, Wouwermann, Guidó Reni stb., stb. A folyosót remek bútorok, japán órák és családi képek ékesítik. A földszinti téli nagy ebédlő falai majolikával vannak kirakva. Itt is életnagyságú, remek márványszobrok állanak, mozgatható talapzatokon, továbbá óriási nagyságú japán cloisonné-vázák, a legnagyobbak, melyeket eddig Európába hoztak. Az u. n. ezüst-kamarában őrzik a nemes gróf nagyszámú és nagybecsű ötvösműveit, melyeket világkörüli utazásaiban nagy műérzékkel vásárolt össze. A községnek nincs temploma, csak temetői kápolnája; a kastélynak is saját díszes kápolnája van. E községbe olvadt be az 1870-es évek végén Apáczakörmösd, mely 1553-ban az óbudai, 1647-ben a pozsonyi apáczáké, 1787-ben pedig már a Pálffyaké volt. Ide tartozik most Alsófáczános és Bodóháza major, Honsziget és Jánosházi major. A községnek van saját postája; távírója és vasúti állomása pedig Szempcz. Papkörmösd, a Feketevíz mellett fekvő kisközség, 53 házzal és 338 róm. kath. vallású tót lakossal. Legelső nyomát 1346-ban találjuk, a mikor a pozsonyi káptalan Streis Marchard pozsonyi polgárt iktatja birtokába. 1540 után elpusztult hely. Az 1553-iki összeírásban már a pozsonyi káptalan birtokaként szerepel 3 portával. Újabbkori birtokosai a Pálffyak. Csak kápolna van a községben és ez 1899-ben épült. Postája Királyfa, távírója és vasúti állomása Szempcz.

Magyar Katolikus Lexikon

Királyfa, v. Pozsony vm. (Králová pri Senci, Szl.): búcsújáró hely a Fájdalmas (Könnyező) Anya tiszteletére a volt esztergomi, majd nagyszombati főegyházmegyében, Egyházfa filiája. - Búcsúja IX. 15. A 19. sz. végén különösen a szomszédos falvakból (Apáca, Körmösd, Papkörmösd) jöttek zarándokok. A temetőkpna 60x45 cm-es, fára festett kegyképe ismeretlen németalföldi művész műve a 16. sz. elejéről: Máriát és a halott Krisztust angyalok hordozzák virágfüzérek és bőségszaruk közepette. Előképváltozatai Rogier van der Weyden és Willem Key munkáiban találhatók. Kultusztörténeti jelentőségű másolata található Pozsony Szentháromság-tp-ában az 1760-as évekből. - A hagyomány úgy tudja, hogy a képet egy ref. katona 3 darabra vágta, de a hívek összeragasztották. Bécs 1683-as tör. ostromakor és a Thököly-felkelés idején a Pálffy-kastély kpnájába vitték, ahol 1683. VIII. 14: a várat őrző katonák szeme láttára könnyezett. Ekkor →Bécsújhelyre, a jezsuita tp-ba, majd a szegyh. főoltárára vitték, ~n Franz Anton Palko 1760 k. festett másolata maradt. B.G. Nedeczky 1739:55. - Jordánszky 1836:147. - Balogh 1872:591. - Vigília 1987:5. sz. (Barna Gábor: A könnyező Mária-képek kegyhelyei Mo-on a XVII-XVIII. sz-ban) - Szilárdfy 1994:15.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Királyfa. Zsigmond király alatt királyi birtok s Mária királynénak itt nyári kastélya állott. 1397-ben Királyfalu néven szerepel Mátyás és András nemesek birtokában. A XVI. század derekán a Serédy-család a földesura, 1647-től a Pálffy grófoké. A XVII. században németes alakban Königseiden-nek és Königsdorf-nak is nevezték. A községbeli Pálffy-kastély (1712) műkincsekkel van tele s több értékes műalkotást, köztük Rubens, Van Dyck, Guido Reni festményt és két Tantardini márványszobrot találni benne. Hozzátartozik Alsófácányos, Alsómajor, Bodóháza, Dunajánosházi telep, Felsőfácányos, Honsziget, Jánosház-puszta, Méhészeti telep. A község területe 2999 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1064. Papkörmösd. Okleveles első emlí tését 1316-ból találjuk s ez időben Streis Marchard pozsonyi német polgár adománybirtoka. A török alatt megsemmisült, majd a XVI. században mint a pozsonyi káptalan jószága szerepel. Később a Pálffyak szerezték meg. A község területe 620 kat.hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 431.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Királyfa kk. galántai járás. Hajdan királyi birtok. Villa Regia néven szerepel. Egykor színmagyar községnek Királyfalu a neve. 1553-ban Serédy Gáspáré, 1647-ben a Pálffyak birtoka s ettől kezdve Königseiden és Königsdorf néven szerepel. Pálffy János nádor 1712-ben kastélyt építtet Királyfán, melyet fényűző pompával rendez be. Területe: 2.999 k. h. Lakosság: 1.064. M.: 154, szl.: 898, n.: 1. Magy. beszél: 284. Vallás szerint: r. k.: 998, réf.: 13, ev.: 50. Fb. I. 3, II. 16, III. 91. Népsűrűség: 61.6. Lakóház: 223. Szolgabírói kirendeltség: Szene. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. közj. Galánta, csö. Szenc. V. á. Szenc. Posta és távbeszélő helyben. Papkörmösd kk., galántai járás. Első nyoma 1346-ban. 1540 körül elpusztult. Üjabbkori birtokosa a Pálfíy család. Területe: 620 k. h. Lakosság: 431. Ebből magy.: 19, szlovák: 409. Magý. beszél: 53. Vallás szerint: r. k.; 427, ev.: 3. Fb. I. O. II. 6, III. 42. Népsűrűség: 120.7. Lakóház: 91. Szolgabírói kirendeltség: Szene. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. közj. Galánta, csö. Szenc. V. á. Szenc és Réte, u. p. és u. t. Királyfa.