Hernádtihany

Hernádtihany a Hernád bal partján, 220 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassa központjától 5,5 km-re északra, a Kassa-Margitfalva-Poprád vasúti fővonal mentén (megállóhely), a Kőtető-domb délnyugati lábánál. A település azon a ponton található, ahol a Hernád az Alsó-Tarca-dombság nyugati részén áttörve a Kassai-medencébe érkezik, a vasutat a folyóvölgyben alagúton át vezették. Az 1980-as években épült (és 1990-ben adminisztratív szempontból is Hernádtihanytól különválasztott) Tihanyi-lakótelep (Sídlisko Ťahanovce) a régi Hernádtihany település közvetlen keleti szomszédságában található, lakossága ugyanakkor előbbinek több mint nyolcszorosát teszi ki. Területe 220-440 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, 2010-ben kétharmadát erdő borította (483 ha), a szántóföldek 44 hektárt (6,0 %), a kertek 50 hektárt (6,9 %) foglaltak el. A Tihanyi-lakótelep városrésszé nyilvánításával régi (keleten a Monok-patakig húzódó) határának és erdeinek több mint felét elveszítette. Legmagasabb pontja az északkeleti határánál magasodó Viničná-hegy. Nyugatról Kassa-Észak, délről és keletről pedig a Tihanyi-lakótelep kassai városrészekkel, északnyugatról Hernádszentistván, északról Sároskisfalu-Tapolcsány és Budamér községekkel határos. Nyugati határát a Hernád-folyó alkotja.

Közigazgatás

1968-ig önálló község, azóta Kassa városrésze, 1996 óta a Kassa-I. járás részeként. 1881-ig Sáros vármegyéhez (annak Alsótarcai járásához) tartozott, majd Abaúj-Tornához csatolták, ezután 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1920-1938 és 1945-1960 között a Kassai, 1960-1968 között pedig a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). 1921-hez képest (10,81 km²) területe egyharmadával csökkent 1990 után (7,28 km²-re) a Tihanyi-lakótelep elszakításával. Északon Tapolcsány kataszterének egy részét ugyanakkor Hernádtihanyhoz csatolták. Régi (a maitól délebbre húzódó) északi határa 1920-ig vármegyehatárt alkotott Abaúj-Torna és Sáros között, majd 1938-45 között államhatárt Magyarország és Szlovákia között.

Népesség

Hernádtihanynak 2011-ben 2406 lakosa volt, melynek 76,1 %-a szlovák, 2,2 %-a pedig roma nemzetiségűnek vallotta magát, a lakosság csaknem egyötöde (19,9 %) nem nyilatkozott nemzetiségéről. Az eredetileg magyar lakosságú, majd a 18. század második felétől szlovák többségűvé vált településen 1880-ban már a lakosság 94,0 %-a volt szlovák anyanyelvű, 1910-ben pedig 91,7 %-a szlovák nemzetiségű, a magyarok aránya ekkor 4,3 % volt. Népessége 1941-1970 között még mintegy egynegyedével nőtt (1951 főről 2538-ra), az ezt következő két évtizedben azonban az elöregedés és az elvándorlás következtében a városrész népességének 43,9 %-át elveszítette. A rendszerváltás után ez a folyamat megfordult, a Tihanyi-lakótelep felépítésével a beköltözés Hernádtihanyra is megnőtt, 1991-2017 között több mint két kétharmadával nőtt a lakosság száma (1425 főről 2529 főre). 1921-ben még csaknem teljes lakossága (96,0 %) római katolikus vallású volt, 2011-ben a népesség 57,8 %-a volt római katolikus és 3,2 %-a görög katolikus vallású, 11,5 %-a pedig felekezeten kívüli. Népsűrűsége 2011-ben a kassai átlag egyharmada, 330 fő/km² volt.

Történelem

1263-ban, mint az Aba nemzetség birtoka „Tehan” néven szerepelt először írásos forrásokban. Neve szláv személynévi eredetű, de már a 13. század közepén németeket is letelepítettek itt. Fontos útelágazásnál feküdt már a középkorban; a Hernád mentén Kassát és Eperjest összekötő út mellett a Monok-patak völgyében a 13. század második felében Budamér felé új utat („Hála Isten”-út) létesítettek, melynek helyén ma a PR3-as gyorsforgalmi út vezet. 1313-ban már templomos hely volt, templomát Szent András tiszteletére szentelték. 1355-ben „Techan” alakban szerepelt. 1397-től egyike lett Kassa város jobbágyfalvainak, a község földesura a 19. századig a város maradt. 1491-ben még Abaúj vármegyéhez tartozott, később Sároshoz került. 1530-1550 között a török előrenyomulás elől északra húzódó magyarok telepedtek le itt. 1567-ben 15 portája volt, 1598-ban 60 ház állt a faluban. 1657-ben az egri törökök abaúji rajtaütésük során egészen idáig jutottak. A 17. században 27 gazda- és 29 zsellérporta, valamint 11 néptelen telek volt a faluban. Első pecsétje 1701-ből ismert. 1709-1710-ben a pestisjárvány számos áldozatot követelt, emlékére később a falutól délre emlékoszlopot emeltek. 1772-ben 36 gazda- és 13 zsellérporta volt a faluban. Az 1773-as összeírásban Hernádtihany beszélt nyelveként még a magyar szerepelt, 1796-ban Vályi András településlexikona már szlovák faluként említi. Római katolikus plébániáját 1795-ben alapították újra. 1805-ben a falu egy része leégett. A 19. század első feléig magyar neve Téhány, szlovák neve Čahanovce (Czahanowcze) volt. 1828-ban családneveinek többsége még magyar volt. 1849-ben kétszázezres orosz haderő vonult át a településen Ivan Paszkevics tábornagy vezetésével. A falu évszázadokon keresztül Sáros vármegyéhez tartozott, annak legdélebbi községeként és egyben egyetlen szőlőtermő helyeként. Délkeletről a Monok-patak, nyugatról a Hernád-folyó alkotta határát Abaúj (majd 1785-től Abaúj-Torna) vármegyével. A falu ugyanakkor szoros szálakkal kötődött Kassához, végül 1881-ben közigazgatásilag is Abaúj-Torna vármegyéhez csatolták, ettől kezdve északi határa alkotta Abaúj-Torna és Sáros vármegyék határát. 1869-1872 között megépült a kassa-oderbergi vasútvonal, melynek Kassa utáni első megállóhelye Hernádtihanyon létesült. A vasút építésekor egy 277 méter hosszú alagutat is fúrtak a község határában, az első vonat 1870. szeptember 1.-jén érkezett meg Hernádtihanyra. A község hivatalos neve 1863-tól Tihany, 1888-tól Abaújtihany, majd az 1907-es helységnévrendezés után Hernádtihany lett. 1880-ban 1354, csaknem kizárólag szlovák anyanyelvű és római katolikus vallású lakosa volt. A 19. század végén határában katonai lőteret létesítettek. 1918. decemberében a legionáriusok bevonulásával a község csehszlovák megszállás alá került, bár a magyar Vörös Hadsereg később egy hónapra (1919. június 6. – július 6.) vissza tudta foglalni. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1938. novemberében az új magyar-csehszlovák határt a bécsi döntés Hernádtihanytól északra állapította meg, ezzel határközséggé vált és 1945. januárjáig ismét Magyarországhoz tartozott. 1941-ben 464 háza és 1951 lakosa volt, melynek 46,5 %-a magyarnak és 53 %-a szlováknak vallotta magát. A község 1945. január 19.-én szabadult fel, a visszavonuló német csapatok felrobbantották vasúti alagútját, melyet ugyan helyreállítottak, de 1954-ben szélesebb, 320 m hosszú új alagúttal helyettesítették. 1947-1951 között itt épült fel a kassai magnezitgyár („Magnezitka”) új telephelye, melynek ma is álló 116 méter magas kéménye Kassa legmagasabb építménye. 1959-1961 között új iskolát létesítettek, mezőgazdasági szövetkezete 1959-ben alakult. A községnek 1965-ben volt a legtöbb lakosa (2831 fő), ekkor 557 ház állt itt. 1968. augusztus 1-jén hat másik községgel együtt Kassához csatolták. 1984-től megkezdődött Kassa legújabb lakótelepének építése Hernádtihany keleti szomszédságában, az építkezés 1997-ig tartott, alapvetően megváltoztatva a városrész arculatát.

Mai jelentősége

A városrészben szlovák tanítási nyelvű alapiskola és óvoda található. Szent Annának szentelt római katolikus temploma 1750-ben épült. Magnezitgyára 1996-ban megszüntette a termelést. Jelenleg egy autóipari beszállító vállalat telephelye működik itt (Howe Slovensko).

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

TEÁNY. Techanovecz. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Kassa Városa, lakosai katolikusok, fekszik Kassához 1/2 mértföldnyire; földgye termékeny, réttye sarjút is terem, legelője, és fája van, piatza Kassán közel.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Tehány, Czahanowce, tót falu, Sáros vmegyében, a Hernád mellett, Kassához 3/4 mfd. 886 kath. lak., paroch. templommal. Szőlőhegye van, melly egyetlenegy az egész megyében. Erdő. F. u. Kassa városa. Mint halljuk az uj rendezés szerint Abauj megyéhez csatoltatnék, s igy nem volna többé Sárosnak szőlőhegye.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Kassától keletre említendő a nagy sertéstenyésztő Kassa-Újfalu, mely a jó hírű kassai sódart nagy mennyiségben készíti és szállítja messze földre is; éjszakra pedig a Hernád bal partján Tihany falu, hol a völgy szűk volta miatt alagúton halad át a kassa-oderbergi vasút, hogy azon túl csakhamar Sárosmegye terűletére lépjen át.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kassánál átkelvén a Hernádon és a Kassai-hegy aljában északnak tartva, Tihany (Tehány) kisközséget találjuk, mely 215 házból áll; lakosainak száma 1431. Általában eltótosodott magyarok. Az ujabb nemzedék már beszél magyarul. A kassa-oderbergi vasút első megállóhelye Kassától. Postája helyben van; táviróállomása Aboson.

Magyar Katolikus Lexikon

Hernádtihany, v. Abaúj-Torna vm. (Tahanovce, Szl.): plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. sacai esp. ker-ében. - 1293: Thehan. 1313: alapították. Tp-át 1313: Szt András tit-ra sztelték. 1795: alapították újra. Mai Szt Anna tp-át 1750: építették. Kegyura 1880: Kassa városa. Anyanyelve 1880: szl.; 1940: szl., m. ** KTN I:166. - Schem. Cass. 1915:51.

Helységnévtár

Tihany (Cakanovce, Tahanovce), RK. 1319 Kassa, gk. 28 -, ág. 2 - , ref. 1 - , izr. 4 - .

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Hernádtihany. Már a bronzkorban lakott hely, mit az itt feltárt bronzkori leletek bizonyítanak. Okleveles első említése 1397-ből származik s ez időtől kassai várbirtok. Azelőtt Tihany, Abaúj-Tihany, korábban Tehán alakban fordul elő. A Thököly-féle felkelés, a kurucháborúk, a szabadságharc, majd korunkban a cseh elnyomás alatt sokat szenvedett. A község területe 180 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 2036.