Csicsó

Az Alsó-Csallóközben, a történelmi Komárom vármegye nyugati határán, Nagymegyertől 11 km-re délre, Komáromtól 28 km-re nyugatra fekszik a Duna bal partjának közelében. Közigazgatásilag keletről Komáromfüss és Tany, északról Gellér, nyugatról Nagymegyer és Kulcsod, délről Vének és Kisbajcs községek határolják. Mellékutak kötik össze Füssel (3,5 km), Kulcsoddal (6 km) és Nagymegyerrel (12 km). Határában halad el a Duna töltésén a Duna-menti nemzetközi kerékpárút.

Közigazgatás

Község Szlovákiában a Nyitrai kerület Komáromi járásában. Három településrészből áll: Csicsó (Číčov), Kécs (Kéč) és Keresztmajor (Krížový Dvor). 1920-ig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott. Csehszlovákiához kerülve 1920-1949 között a Komáromi járáshoz, 1949-1960 között a Nagymegyeri járáshoz, majd azóta újra a Komáromi járáshoz tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. Közigazgatási területe (29,50 km²) nem változott 1921 óta.

Népesség

Túlnyomórészt magyarok lakta település, bár a magyar lakosság aránya lassan csökken (1921-ben még 96 %, 2001-ben 86 %), a szlovákoké lassan emelkedik. Vallási megoszlás tekintetében vegyes, a római katolikusok aránya a 20. században felülmúlta a reformátusokét.

Történelem

Ősi település, már 1172-ben szerepel, amikor II. Géza király jobbágya, Konrád, a pannonhalmi apátságnak adományozza. A hagyományozó irat a község nevét Sysou-nak említi. Ugyancsak előfordul III. Honorius pápa 1225-iki jegyzékében s ezúttal villa de Chichou alakban. Mint a komáromi vár tartozéka bír említéssel 1268-ban s ilyenül szerepel 1387-ben és 1422-ben is, az első alkalommal Alsou Chychov, a másodikban Chycho et alia Chycho alakban. Később, 1460-ban is két Csicsó fordul elő, Alsócsicsó és Felsőcsicsó néven. Ez megismétlődik 1562-ben is, de ezúttal már Nagy- és Kis jelzőkkel. 1547-ben ideiglenesen Ugrinovics Vidnek adományozza I. Ferdinánd. Később báró Iller János győri várkapitány birtokába kerül s ő adta zálogba gróf Zichy Péternek 1715-ben. A birtokosok között szerepel utóbb a Zichyeken kívül még a Nagyés Pálffy-család is. A 19. század derekán került aztán gróf Waldstein János kezére. Gróf Waldstein özvegye, gróf Kálnoky Adél, a későbbi Sabran hercegné, apácakolostort építtetett a községben. Két temploma közül a római katholikust a Zichyek emelték 1660-ban, a református templom 1788-ban épült. 1861-ben és 1863-ban tűzvész pusztítja el a falu házait. Lakói főként halászattal foglalkoztak. 1899-ben árvíz pusztított. 1965-ben a Duna árvize pusztította (a megáradt folyó itt szakította át a töltést). A faluban alig maradt épen ház, 158 ház összedőlt, 105 pedig megrongálódott. Az újjáépítés során elveszítette eredeti arculatát, csak néhány hagyományos stílusú épület maradt fenn. A rendszerváltás után a Kálnoky-család visszakapta a kastélyt és 400 hektár földterületet. Az ezredforduló utáni években sok pozsonyi betelepülő vásárolt házat Csicsón.

Mai jelentősége

A rendszerváltás után a 120 lakost foglalkoztató szövetkezet megszűntével visszaesett a mezőgazdaság jelentősége. A 2000-es évek elején még 30% feletti munkanélküliséget az ingázás csökkentette 12,2%-ra (2007), a legtöbben Győr üzemeibe járnak dolgozni. A község határában kiterjedt gyümölcsösök találhatóak (főleg almáskertek), szőlőtermesztés és bortermelés is folyik. A falutól keletre nagy kavicsbánya üzemel. Napjainkban növekszik az idegenforgalom jelentősége, elsősorban a Duna menti érintetlen ártéri erdőségek, valamint a nemzetközi Dunamenti kerékpárút és a hagyományőrző rendezvények vonzzák a látogatókat. A faluban aktív Csemadok-szervezet működik. 2004 óta minden nyáron hagyományőrző napokat tartanak az aratási munkák és a régi mesterségek bemutatásával. A falu határában található a Duna holtága, a Csicsói-holtág (szlovákul Číčovské rameno), melynek helyi elnevezése Lioni-tó. A holtág védett természeti terület gazdag állat és növényvilággal, 72 hektáros terület a legszigorúbb védelem alatt áll. A Lioni-tó körül 1989-ben 6 km-es tanösvényt alakítottak ki. A holtág a Csallóköz legérintetlenebb része, a 3 m közepes mélységű, tündérrózsával és sárga tavirózsával borított Lioni-tó eredetileg a Duna meandere volt, melyet 1840-ben, a gőzhajózás megindulásakor vágtak el a folyótól. A sűrű ártéri erdő (főként fűz- és nyárfákból áll) számos védett madárfajnak nyújt otthont (gém, parti fecske, vadkacsa). A holtág az ívóhelye az őshonos dunai badpontynak, de megtalálható itt a szigorúan védett lápi póc is. A parti növényzet nádból, kákából és sásból áll.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

CSICSÓ. Magyar falu Komárom Vármegyében a’ Csalóközben, földes Ura Gróf Zichy Uraság, a’ kinek szép lakóháza vagyon itten, lakosai katolikusok, fekszik Megyertöl egy mértföldnyire, számos malmai vannak a’ Dunán! Szomorú vala némellyekre nézve itten 1766. esztendőben a’ farsangi mulatság, mert a’ menyaszszonnyal, ’s két szekéren lévő személyekkel a’ Dunába süllyedtek; a’ vőlegény pedig lovon, és egy szekér nép megszabadúltak, határja kövér, nádgya elegendő, réttye, és legelője alkalmatos, eladásra jó módgya, legelőjét, földgyeit, és réttyeit is gyakran járja a’ víz, mindazáltal jó tulajdonságaiért, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Csicsó, falu, fekszik az öreg Duna közelében, ott, hol Komárom Győr vármegyével a Csiliznek Dunába folyása által határoztatik, minden hegy és halom nélküli rónaságon, Komáromtól nyugotra 3 mértföldre. Határa 5945 2/8 rész holdra terjed, mellyből belső telek 66 2/8 h., szántóföld 1204 1/8 h., kaszáló 1841 3/8 h., erdő 192 2/8 h., nádas 185 5/8 h., legelő 2160 h., lapos és mocsáros terület 300 h. Ebből jobbágysági szántóföld 879 rét 1015 hold. Egész jobbágytelek van 32 30/32 rész. Folyóvize a szomszéd Duna , mellynek áradásai ellen 2017 ölnyi töltéssel védetik; folyóerek a Csiliz és Miller. A föld minősége elsőosztálybeli, terem híres sikeres búzát, továbbá árpát, tengerit, burgonyát, hanem a rozs és zab nem díszlik. A marhatenyésztés a sok lapályos, vizenyős térség miatt, középszerű karban. Népessége 970 lélek, mely közt 50 nemes családfő; nyelvre nézve mindnyájan

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A böősi és csicsói határban, hol nem régen még csak káka termett és vízi békák kuruttyoltak, ma már pompás parkokat láthatni.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Csicsó, a Duna közelében fekvő magyar nagyközség, 236 házzal és 1491 róm. kath. és ref. vallású lakossal, a kik között az utóbbiak vannak többségben. Posta van a községben, de a távírója és a vasúti állomása Tany és Nemesócsa. Egyike a vármegye legrégibb községeinek, s már 1172-ben szerepel, a mikor Konrád, II. Géza király jobbágya, a pannonhalmi apátságnak hagyományozza. Ez oklevélben neve Sysou alakban van írva. III. Incze 1216 évi összeírása nem említi ugyan, de III. Honorius pápa 1225-iki jegyzékében ismét előfordul: villa de Chichou alakban. Albaeus jegyzéke nem említi az apátság birtokai között, csak azt jegyzi meg róla, hogy Füssel határos. 1268-ban, az akkori okiratokban Csicsó már a komáromi vár tartozékaként jelentkezik, és ilyenül szerepel 1387-ben és 1422-ben is, az első alkalommal Alsou Chychov, a másodikban Chycho et alia Chycho alakban. 1460-ban is két Csicsó szerepel, Alsó és Felső jelzőkkel. I. Ferdinánd 1547-ben ideiglenesen Ugrinovics Vidnek 57adományozza. 1562-ben már nem Alsó- és Felső-, hanem Nagy- és Kis-Csicsó vannak említve, melyeknek Paxy János komáromi várkapitány az ura. Később báró Iller János győri várkapitányé lett, a ki 1715-ben gróf Zichy Péternek adja zálogba. Azután a Zichyeken kívül még a Nagy és a Pálffy családot is a birtokosai között találjuk. A mult század közepe táján gróf Waldstein János a birtokosa, utána özvegye: gróf Kálnoky Adél, a későbbi Sabran herczegné, kinek jogutódai ma is birtokolják. Van itt egy régibb, nagy kastély is, mely szintén az uradalomhoz tartozik. E községnél lép a Duna Komárom vármegyébe. A lakosok hitelszövetkezetet tartanak fenn. A közeli Duna árvízei azelőtt sok kárt okoztak a lakosoknak, 1861-ben pedig és két évvel később nagy tűzvész pusztított a községben. Néhai Sabran herczegné 1889-ben a községben apáczakolostort építtetett, mely leányiskolával és kisdedóvóval kapcsolatos. A község két temploma közül a református 1788-ban épült, a katholikus templomot pedig 1660-ban a Zichyek építtették. Ide tartoznak Kécs és Odolló puszták, Kereszt és Szunyogszállás major, Remészi erdészlak és Méhesház. Kécs-puszta hajdan szintén komáromi várbirtok volt és később a Zichyeké lett. Csicsóval volt határos Erecs puszta, mely II. Endrének és IV. Bélának 1234 és 1270-iki oklevelében Erecu néven szerepel. 1250-ben Erechtu alakban is említtetik, az apátsági aratók részbirtokaként. Nevét a körülötte fekvő erektől kapta. Ugyancsak Csicsó határában említi egy 1592-iki oklevél Böcs helyésget is, mely szintén komáromi várbirtok volt.

Magyar Katolikus Lexikon

Csicsó, v. Komárom vm. (Čičov, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. komáromi esp. ker-ében. - 1172: Sysou. 1677: alapították újra. Mai Olajbafőtt Szt János tp-át 1774: építették. Kegyura 1880: gr. Waldstein-Wartenberg János. Anyakönyvei 1725-től. Anyanyelve 1840: m.; 1910: m.; 1940: m., szl. Filiája 1917: Kolozsnéma. - Király József (1897-1960) esp. 1944. X. 17-27: a nyilasok foglya Komáromban, XI. 16: a Gestapo letartóztatta, elindították Dachau felé, de XII. 29: sikerült megszöknie. A háború végét a győri kórházban érte meg, majd visszatért CS-ba; 1948. IV/V: letartóztatták, VI. 18: kitoloncolták. - Lakói 1840: 361 r.k., 557 ref., 30 izr., össz. 948; 1910: 662 r.k., 1 g.k., 648 ref., 45 izr., össz. 1356; 1940: 837 r.k., 1 g.k., 1 ág. ev., 687 ref., 18 izr., össz. 1544; 1970: össz. 1628, 92,4%-a m.; 1991: össz. 1443, m. 1333 (92,38%); 2001: össz. 1397, m. 1278 (91,48%). **-H.V.K.